Jób könyve

chapter 26


Chapters:


verse #1

Jób pedig felele, és monda:


verse #2

Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!


verse #3

Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!


verse #4

Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?


verse #5

A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.


verse #6

Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.


verse #7

Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.


verse #8

Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.


verse #9

Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.


verse #10

Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.


verse #11

Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.


verse #12

Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.


verse #13

Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.


verse #14

Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?

Chapters:


Books