⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Sámuel első könyve

8. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Amikor Sámuel megöregedett, a fiait nevezte ki Izrael bíráivá.


2. vers

Elsőszülött fiának Jóel volt a neve, a másodiknak pedig Abija. Beér-Sebában voltak bírák.


3. vers

Ám a fiai nem követték a példáját. Ehelyett tisztességtelen haszonszerzésre törekedtek, hagyták, hogy megvesztegessék őket, és igazságtalanul ítélkeztek.


4. vers

Idővel összegyűlt Izrael összes véne, és elmentek Sámuelhez Rámába.


5. vers

Így szóltak hozzá: „Te megöregedtél, a fiaid pedig nem követik a példádat. Most azért nevezz ki királyt, hogy bíráskodjon felettünk, ahogy az összes nemzetnél szokás.”


6. vers

De Sámuelnek nem tetszett, hogy ezt mondták: „Adj nekünk királyt, hogy bíráskodjon felettünk.” Ekkor Sámuel imádkozott Jehovához.


7. vers

Jehova pedig ezt mondta Sámuelnek: „Hallgass a népre mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el mint királyukat.


8. vers

Attól a naptól fogva, hogy kihoztam őket Egyiptomból, mind a mai napig pontosan ugyanazt teszik: folyton elhagynak engem, és más isteneknek szolgálnak. Ezt teszik veled is.


9. vers

Most hallgass rájuk. De szigorúan figyelmeztesd őket, és mondd el nekik, mihez lesz joga a királynak, aki uralkodni fog felettük.”


10. vers

Sámuel tehát elmondta Jehova minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle.


11. vers

Ezt mondta: „A következőkhöz lesz joga a királynak, aki uralkodik felettetek: Elviszi fiaitokat, hogy seregében a szekereinél szolgáljanak, és a lovasai legyenek, és némelyeknek a szekerei előtt kell futniuk.


12. vers

Parancsnokokat nevez ki magának ezres és ötvenes csoportok élére, némelyekkel szántatni és arattatni fog, és velük készítteti el harci fegyvereit és szekerei felszerelését.


13. vers

Lányaitokat elviszi kenőcskeverőnek, szakácsnőnek meg sütőnőnek.


14. vers

Legjobb földjeiteket, szőlőiteket és olajfaligeteiteket elveszi, és a szolgáinak adja.


15. vers

Gabonaföldjeitek és szőlőitek terméséből tizedet szed, és odaadja azt az udvari tisztviselőinek és a szolgáinak.


16. vers

Elveszi a szolgáitokat és szolgálólányaitokat, a legjobb csordáitokat, a szamaraitokat, és a maga munkáját végezteti velük.


17. vers

Nyájaitok tizedét elveszi, ti pedig a szolgái lesztek.


18. vers

Eljön majd a nap, amikor segítségért fogtok kiáltani a király miatt, akit magatoknak választottatok, de Jehova nem válaszol nektek azon a napon.”


19. vers

A nép azonban nem akart Sámuelre hallgatni, és ezt mondta: „Mi mégis azt akarjuk, hogy király uralkodjon felettünk!


20. vers

Akkor mi is olyanok leszünk, mint az összes nemzet. Királyunk fog bíráskodni felettünk, ő fog vezetni minket, és ő fogja megvívni csatáinkat!”


21. vers

Miután Sámuel meghallgatta mindazt, amit a nép mondott, elismételte azt Jehova füle hallatára.


22. vers

Jehova akkor így szólt Sámuelhez: „Hallgass rájuk, és nevezz ki királyt, hogy uralkodjon felettük.” Majd Sámuel ezt mondta Izrael férfiainak: „Mindenki térjen vissza a városába.”

Fejezetek:


Könyvek