⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
János evangéliuma
capítulo 10
verso 1
„Teljesen biztosak lehettek benne, hogy aki nem az ajtón lép be a juhakolba, hanem valahol máshol mászik be, az tolvaj és rabló.
verso 2
De aki az ajtón lép be, az a juhok pásztora.
verso 3
Az ajtóőr ajtót nyit neki, és a juhok figyelnek a pásztor hangjára. Ő a nevükön szólítja a juhait, és kivezeti őket.
verso 4
Amikor az övéit mind kiengedte, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik a hangját.
verso 5
Idegent semmiképpen nem követnek, hanem elmenekülnek tőle, mert nem ismerik az idegenek hangját.”
verso 6
Jézus elmondta nekik ezt a hasonlatot, de ők nem értették, miről beszél.
verso 7
Jézus ezért így folytatta: „Teljesen biztosak lehettek benne, hogy én vagyok az ajtó a juhok számára.
verso 8
Mindazok, akik jöttek, és azt állították magukról, hogy ők én vagyok, tolvajok és rablók, de nem figyeltek rájuk a juhok.
verso 9
Én vagyok az ajtó. Aki rajtam keresztül lép be, megmenekül, ki-be jár, és legelőt talál.
verso 10
A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy a juhoknak örök életük legyen.
verso 11
Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor az életét adja a juhokért.
verso 12
A béres nem pásztor, és a juhok nem a sajátjai. Amikor látja, hogy jön egy farkas, otthagyja a juhokat, és elmenekül, a farkas pedig elkapja őket, és szétszéled a nyáj.
verso 13
Mindez azért van, mert ő béres, és nem törődik a juhokkal.
verso 14
Én vagyok a jó pásztor. Én ismerem a juhaimat, és a juhaim is ismernek engem,
verso 15
mint ahogy az Atya ismer engem, és én is ismerem az Atyát. Én az életemet adom a juhokért.
verso 16
Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Őket is be kell gyűjtenem, és figyelni fognak a hangomra, és egy nyáj lesznek egy pásztorral.
verso 17
Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán visszakapjam.
verso 18
Senki sem veszi azt el tőlem, hanem a saját elhatározásomból adom oda. Jogom van odaadni és jogom van visszakapni. Ezt a parancsot kaptam az Atyámtól.”
verso 19
A szavai ismét megosztották a zsidókat.
verso 20
Sokan ezt mondták közülük: „Démon van benne, és elment az esze. Miért figyeltek rá?”
verso 21
Mások így szóltak: „Akiben démon van, nem így beszél. Vajon meggyógyíthatja egy démon a vakok szemét?”
verso 22
Ekkor volt a felavatás ünnepe Jeruzsálemben. Tél volt,
verso 23
és Jézus éppen a templomban járt, Salamon oszlopcsarnokában.
verso 24
A zsidók ekkor körbevették őt, és ezt kérdezték tőle: „Meddig tartasz még minket kétségek közt? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!”
verso 25
Jézus így válaszolt nekik: „Megmondtam nektek, és mégsem hisztek. A cselekedeteim tanúskodnak rólam, amelyeket az Atyám nevében teszek.
verso 26
De ti nem hisztek, mert nem vagytok az én juhaim.
verso 27
Az én juhaim figyelnek a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.
verso 28
Örök életet adok nekik, és soha, semmiképpen nem pusztulnak el, és senki sem fogja kiragadni őket a kezemből.
verso 29
Akiket az Atyám nekem adott, mindennél értékesebbek, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.
verso 31
A zsidók megint köveket kaptak fel, hogy megkövezzék őt.
verso 32
Jézus így felelt nekik: „Sok jó dolgot tettem előttetek, amire az Atya utasított. Ezek közül melyikért köveztek meg?”
verso 33
A zsidók ezt válaszolták neki: „Nem egy jótettért kövezünk meg, hanem káromlásért, azért, mert ember létedre istenné teszed magad.”
verso 34
Jézus így válaszolt nekik: „Vajon nincs megírva a törvényetekben: »Én mondtam: ’Istenek vagytok.’«
verso 35
Ha isteneknek nevezte azokat, akiket az Isten szava elítél – és az írást nem lehet érvényteleníteni –,
verso 36
akkor nekem, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, azt mondjátok, káromlást szólok, mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok?
verso 37
Ha nem cselekszem azt, amit az Atyám akar, ne higgyetek nekem.
verso 38
De ha cselekszem, még ha nekem nem hisztek is, higgyetek a tetteknek, hogy megtudjátok, és még világosabban értsétek azt, hogy az Atya egységben van velem, és én is egységben vagyok az Atyával.”
verso 39
Ezért megint megpróbálták elfogni, de ő elmenekült.
verso 40
És ismét elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
verso 41
Sokan mentek oda hozzá, és ezt mondták egymás közt: „János egyetlen jelt sem tett, de mindaz, amit róla mondott, igaz volt.”
verso 42
És az ottlévők közül sokan hittek benne.
Libros
