capítulo 9
És ahogy ment, látott egy embert, aki a születése óta vak volt.
A tanítványai megkérdezték Jézustól: „Rabbi, ki vétkezett, hogy vakon született? Ő vagy a szülei?”
Jézus így válaszolt: „Sem ő, sem a szülei nem vétkeztek, hanem azért történt ez, hogy az ő esetéből az emberek lássák Isten cselekedeteit.
Addig kell tennünk annak az akaratát, aki küldött engem, míg nappal van. Eljön az éjszaka, amikor senki sem végezhet munkát.
Míg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak.”
Miután ezeket mondta, a földre köpött, sarat csinált a nyállal, rákente a vak szemére,
és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloám tavában” (ami lefordítva: ’elküldött’). Az tehát elment, megmosakodott, és úgy tért vissza, hogy látott.
Ekkor a szomszédok, és akik korábban látták őt koldulni, ezt kérdezgették: „Nem ez az a koldus, aki itt szokott ülni?”
Némelyek ezt mondták: „Ő az.” Mások meg ezt: „Dehogyis, csak hasonlít rá.” Ő ezt mondta: „Én vagyok az.”
Ezért megkérdezték tőle: „Hogyhogy most már látsz?”
Ő ezt válaszolta: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, a szememre kente, és ezt mondta nekem: »Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg.« Elmentem hát, megmosakodtam, és most már látok.”
Erre így szóltak hozzá: „Hol van az az ember?” Ezt mondta: „Nem tudom.”
Aztán elvitték a farizeusokhoz ezt az embert, aki korábban vak volt.
Egyébként azon a napon, amikor Jézus a sarat csinálta, és meggyógyította a férfi szemét, sabbat volt.
Ezúttal a farizeusok is kérdezgetni kezdték őt arról, hogyhogy most lát. Ezt mondta nekik: „Sarat tett a szememre, én pedig megmosakodtam, és látok.”
Néhány farizeus erre ezt mondta: „Nem Istentől van ez az ember, mert nem tartja meg a sabbatot.” Mások ezt mondták: „Hogyan tehet ilyen jeleket egy bűnös ember?” És megosztottá váltak emiatt.
Újra megkérdezték a vakot: „Te mit mondasz őróla, hiszen a te szemedet gyógyította meg?” A férfi erre így szólt: „Próféta.”
A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és most már lát, ezért odahívták a férfi szüleit,
és megkérdezték tőlük: „Ő a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Akkor hogyhogy most lát?”
A szülei így válaszoltak: „Azt tudjuk, hogy ő a mi fiunk, és hogy vakon született.
De azt nem tudjuk, hogyan lehetséges, hogy most lát, vagy hogy ki gyógyította meg a szemét. Tőle kérdezzétek meg, hiszen nagykorú. Beszéljen ő a maga nevében.”
Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki elismeri, hogy ez az ember a Krisztus, azt ki kell zárni a zsinagógából.
Ezért mondták a szülei: „Nagykorú. Őt kérdezzétek.”
Másodszor is hívatták hát a férfit, aki vak volt, és ezt mondták neki: „Adj dicsőséget az Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.”
Ő ezt válaszolta: „Hogy bűnös-e, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy noha vak voltam, most látok.”
Ekkor megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemed?”
Ezt válaszolta nekik: „Már elmondtam, de nem figyeltetek. Miért akarjátok ismét hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványai lenni?”
Erre megvetően ezt mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk.
Azt tudjuk, hogy Mózessel beszélt Isten, de erről azt sem tudjuk, honnan való.”
A férfi így válaszolt nekik: „Igencsak meglepő, hogy nem tudjátok, honnan való, és mégis meggyógyította a szememet.
Tudjuk, hogy Isten nem hallgat meg bűnösöket, de ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja.
Soha senki nem hallott még olyat, hogy valaki meggyógyította volna egy vakon született embernek a szemét.
Ha ez az ember nem Istentől volna, semmit sem tehetne.”
Erre ezt mondták neki: „Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket?” Aztán kidobták.
Jézus meghallotta, hogy kidobták, és amikor találkozott vele, így szólt: „Hiszel az Emberfiában?”
Ő ezt válaszolta: „Ki az, uram, hogy higgyek benne?”
Jézus ezt mondta neki: „Már láttad őt. Aki veled beszél, ő az.”
Erre a férfi ezt mondta: „Hiszek benne, Uram.” És hódolt neki.
Jézus pedig ezt mondta: „Azért jöttem a világba, hogy meg lehessen ítélni az embereket, és hogy akik nem látnak, lássanak, akik pedig látnak, vakká legyenek.”
Akik vele voltak a farizeusok közül, hallották mindezt, és megkérdezték tőle: „Csak nem vagyunk mi is vakok?”
Jézus így válaszolt: „Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök. Ámde most azt mondjátok: »Látunk«, ezért nem bocsátják meg a bűnötöket.”