⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

János evangéliuma

capítulo 18


Capítulos:


verso 1

Miután Jézus elmondta ezeket, kiment a tanítványaival a Kidron völgyén túlra, oda, ahol volt egy kert, és bementek.


verso 2

Júdás pedig, aki elárulta őt, szintén ismerte azt a helyet, mert Jézus sokszor összejött ott a tanítványaival.


verso 3

Júdás maga mellé vett egy katonai osztagot, valamint a magas rangú papok és a farizeusok hivatalszolgáit, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.


verso 4

Ekkor Jézus, mivel tudta, hogy mi minden vár rá, előlépett, és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?”


verso 5

Azok ezt válaszolták neki: „A názáreti Jézust.” Ő ezt mondta nekik: „Én vagyok az.” Júdás pedig, aki elárulta őt, szintén ott állt velük.


verso 6

Amikor azonban Jézus ezt mondta nekik: „Én vagyok az”, visszahőköltek, és a földre estek.


verso 7

Ismét megkérdezte hát tőlük: „Kit kerestek?” Ezt mondták: „A názáreti Jézust.”


verso 8

Jézus így válaszolt: „Megmondtam nektek, hogy én vagyok az. Ha tehát engem kerestek, hagyjátok ezeket az embereket elmenni.”


verso 9

Azért történt ez, hogy beteljesedjen, amit korábban mondott: „Azok közül, akiket nekem adtál, egyet sem veszítettem el.”


verso 10

Ekkor Simon Péter kihúzta a nála lévő kardot, lesújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a jobb fülét. A rabszolgának Málkus volt a neve.


verso 11

Jézus azonban ezt mondta Péternek: „Tedd vissza a kardot! Vajon nem kell kiinnom a poharat, melyet az Atya adott nekem?”


verso 12

Akkor a katonák, a parancsnok és a zsidók hivatalszolgái megfogták Jézust, és megkötözték.


verso 13

Először Annáshoz vezették, ő ugyanis apósa volt Kajafásnak, aki a főpap volt abban az évben.


verso 14

Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy hasznukra van, hogy egy ember haljon meg a népért.


verso 15

Simon Péter és egy másik tanítvány pedig követte Jézust. Ez a tanítvány a főpap ismerőse volt, és bement Jézussal a főpap udvarába,


verso 16

de Péter kinn állt az ajtónál. Ezért a másik tanítvány, a főpap ismerőse, kiment, beszélt az ajtóőrrel, és bevitte Pétert.


verso 17

Az ajtót őrző szolgálólány ezt kérdezte Pétertől: „Nem vagy te is ennek az embernek a tanítványa?” Ő ezt mondta: „Nem vagyok.”


verso 18

A rabszolgák és a hivatalszolgák faszénből tüzet raktak, körülállták, és melegedtek, mert hideg volt. Péter is ott állt velük, és melegedett.


verso 19

A magas rangú pap pedig a tanítványairól és a tanításáról kérdezte Jézust.


verso 20

Jézus így válaszolt neki: „Én nyilvánosan beszéltem a világnak. Mindig a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók összegyűlnek, és semmit sem mondtam titokban.


verso 21

Miért engem kérdezel? Kérdezd azokat, akik hallották, mit mondtam nekik. Ők tudják, miről beszéltem.”


verso 22

Miután ezeket mondta, az egyik hivatalszolga, aki ott állt, arcul csapta Jézust, és ezt mondta: „Így válaszolsz a magas rangú papnak?”


verso 23

Jézus így felelt neki: „Ha valami rosszat mondtam, bizonyítsd be. Ha viszont igazat mondtam, akkor miért ütsz meg engem?”


verso 24

Annás ezután megkötözve elvitette Kajafáshoz, a főpaphoz.


verso 25

Simon Péter pedig még mindig ott állt a tűznél, és melegedett. Ekkor megkérdezték tőle: „Nem vagy te is a tanítványa?” Ő tagadta, és ezt mondta: „Nem vagyok.”


verso 26

A főpap egyik rabszolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: „Nem láttalak én téged vele a kertben?”


verso 27

Péter azonban ismét tagadta, és a kakas azonnal megszólalt.


verso 28

Jézust ezután Kajafástól a kormányzói palotához vezették. Ez kora reggel történt. A zsidók azonban nem mentek be a kormányzói palotába, nehogy beszennyezetté váljanak, és ne ehessék meg a pászkát.


verso 29

Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és ezt kérdezte tőlük: „Mivel vádoljátok ezt az embert?”


verso 30

Ezt válaszolták neki: „Ha ez az ember nem lenne bűnös, nem szolgáltattuk volna ki neked.”


verso 31

Pilátus ezért ezt mondta nekik: „Vigyétek el ti, és ítélkezzetek felette a törvényetek szerint!” A zsidók ezt mondták neki: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk.”


verso 32

Ez amiatt volt, hogy beteljesedjen, amit Jézus azért mondott, hogy jelezze, hogyan kell meghalnia.


verso 33

Így hát Pilátus visszament a kormányzói palotába, hívatta Jézust, és így szólt hozzá: „Te vagy a zsidók királya?”


verso 34

Jézus ezt válaszolta: „Azért kérdezed ezt, mert így gondolod, vagy mert mások beszéltek neked rólam?”


verso 35

Pilátus így válaszolt: „Talán zsidó vagyok én? A saját nemzeted és a magas rangú papok szolgáltattak ki nekem. Mit tettél?”


verso 36

Jézus így válaszolt: „Az én királyságom nem része e világnak. Ha a királyságom része volna e világnak, a szolgáim harcoltak volna, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. Az én királyságom azonban nem innen való.”


verso 37

Pilátus ezért megkérdezte tőle: „Akkor hát király vagy?” Jézus ezt válaszolta: „Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúskodjak az igazság mellett. Mindenki, aki az igazság oldalán áll, figyel a hangomra.”


verso 38

Pilátus így szólt hozzá: „Mi az igazság?”

És miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: „Én semmiben sem találom bűnösnek.


verso 39

De szokás nálatok, hogy valakit szabadon engedjek nektek a pászkán. Akarjátok hát, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?”


verso 40

Erre ismét ezt kiáltozták: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás pedig rabló volt.

Capítulos:


Libros