⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
János evangéliuma
9. fejezet
1. vers
És ahogy ment, látott egy embert, aki a születése óta vak volt.
2. vers
A tanítványai megkérdezték Jézustól: „Rabbi, ki vétkezett, hogy vakon született? Ő vagy a szülei?”
3. vers
Jézus így válaszolt: „Sem ő, sem a szülei nem vétkeztek, hanem azért történt ez, hogy az ő esetéből az emberek lássák Isten cselekedeteit.
4. vers
Addig kell tennünk annak az akaratát, aki küldött engem, míg nappal van. Eljön az éjszaka, amikor senki sem végezhet munkát.
5. vers
Míg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak.”
6. vers
Miután ezeket mondta, a földre köpött, sarat csinált a nyállal, rákente a vak szemére,
7. vers
és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloám tavában” (ami lefordítva: ’elküldött’). Az tehát elment, megmosakodott, és úgy tért vissza, hogy látott.
8. vers
Ekkor a szomszédok, és akik korábban látták őt koldulni, ezt kérdezgették: „Nem ez az a koldus, aki itt szokott ülni?”
9. vers
Némelyek ezt mondták: „Ő az.” Mások meg ezt: „Dehogyis, csak hasonlít rá.” Ő ezt mondta: „Én vagyok az.”
10. vers
Ezért megkérdezték tőle: „Hogyhogy most már látsz?”
11. vers
Ő ezt válaszolta: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, a szememre kente, és ezt mondta nekem: »Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg.« Elmentem hát, megmosakodtam, és most már látok.”
12. vers
Erre így szóltak hozzá: „Hol van az az ember?” Ezt mondta: „Nem tudom.”
13. vers
Aztán elvitték a farizeusokhoz ezt az embert, aki korábban vak volt.
14. vers
Egyébként azon a napon, amikor Jézus a sarat csinálta, és meggyógyította a férfi szemét, sabbat volt.
15. vers
Ezúttal a farizeusok is kérdezgetni kezdték őt arról, hogyhogy most lát. Ezt mondta nekik: „Sarat tett a szememre, én pedig megmosakodtam, és látok.”
16. vers
Néhány farizeus erre ezt mondta: „Nem Istentől van ez az ember, mert nem tartja meg a sabbatot.” Mások ezt mondták: „Hogyan tehet ilyen jeleket egy bűnös ember?” És megosztottá váltak emiatt.
17. vers
Újra megkérdezték a vakot: „Te mit mondasz őróla, hiszen a te szemedet gyógyította meg?” A férfi erre így szólt: „Próféta.”
18. vers
A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és most már lát, ezért odahívták a férfi szüleit,
19. vers
és megkérdezték tőlük: „Ő a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Akkor hogyhogy most lát?”
20. vers
A szülei így válaszoltak: „Azt tudjuk, hogy ő a mi fiunk, és hogy vakon született.
21. vers
De azt nem tudjuk, hogyan lehetséges, hogy most lát, vagy hogy ki gyógyította meg a szemét. Tőle kérdezzétek meg, hiszen nagykorú. Beszéljen ő a maga nevében.”
22. vers
Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki elismeri, hogy ez az ember a Krisztus, azt ki kell zárni a zsinagógából.
23. vers
Ezért mondták a szülei: „Nagykorú. Őt kérdezzétek.”
24. vers
Másodszor is hívatták hát a férfit, aki vak volt, és ezt mondták neki: „Adj dicsőséget az Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.”
25. vers
Ő ezt válaszolta: „Hogy bűnös-e, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy noha vak voltam, most látok.”
26. vers
Ekkor megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemed?”
27. vers
Ezt válaszolta nekik: „Már elmondtam, de nem figyeltetek. Miért akarjátok ismét hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványai lenni?”
28. vers
Erre megvetően ezt mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk.
29. vers
Azt tudjuk, hogy Mózessel beszélt Isten, de erről azt sem tudjuk, honnan való.”
30. vers
A férfi így válaszolt nekik: „Igencsak meglepő, hogy nem tudjátok, honnan való, és mégis meggyógyította a szememet.
31. vers
Tudjuk, hogy Isten nem hallgat meg bűnösöket, de ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja.
32. vers
Soha senki nem hallott még olyat, hogy valaki meggyógyította volna egy vakon született embernek a szemét.
33. vers
Ha ez az ember nem Istentől volna, semmit sem tehetne.”
34. vers
Erre ezt mondták neki: „Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket?” Aztán kidobták.
35. vers
Jézus meghallotta, hogy kidobták, és amikor találkozott vele, így szólt: „Hiszel az Emberfiában?”
36. vers
Ő ezt válaszolta: „Ki az, uram, hogy higgyek benne?”
37. vers
Jézus ezt mondta neki: „Már láttad őt. Aki veled beszél, ő az.”
38. vers
Erre a férfi ezt mondta: „Hiszek benne, Uram.” És hódolt neki.
39. vers
Jézus pedig ezt mondta: „Azért jöttem a világba, hogy meg lehessen ítélni az embereket, és hogy akik nem látnak, lássanak, akik pedig látnak, vakká legyenek.”
40. vers
Akik vele voltak a farizeusok közül, hallották mindezt, és megkérdezték tőle: „Csak nem vagyunk mi is vakok?”
41. vers
Jézus így válaszolt: „Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök. Ámde most azt mondjátok: »Látunk«, ezért nem bocsátják meg a bűnötöket.”
Könyvek
