⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
János evangéliuma
21. fejezet
1. vers
Jézus ezután ismét megjelent a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Ez így történt:
2. vers
Együtt volt Simon Péter, Tamás (akit Ikernek hívtak), a galileai Kánából való Nátánael, továbbá Zebedeus fiai, és még másik kettő a tanítványai közül.
3. vers
Simon Péter így szólt hozzájuk: „Megyek halászni.” A többiek ezt mondták neki: „Mi is veled megyünk.” Mentek is, és beszálltak a csónakba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak.
4. vers
Amikor azonban reggeledett, Jézus ott állt a parton, de a tanítványok nem ismerték fel, hogy Jézus az.
5. vers
Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Gyermekeim, nincs mit ennetek?” Így válaszoltak neki: „Nincs.”
6. vers
Ezt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a csónak jobb oldalán, és lesz.” Ekkor kivetették, de behúzni már nem voltak képesek a tömérdek hal miatt.
7. vers
Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett, ezt mondta Péternek: „Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, felvette a felsőruháját, mert meztelen volt, és belevetette magát a tengerbe.
8. vers
A többi tanítvány viszont a kis csónakkal ment, és vonszolták a halakkal telt hálót, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy 90 méterre.
9. vers
Amikor partra szálltak, faszénből rakott tüzet láttak ott, rajta halat, és volt ott kenyér is.
10. vers
Jézus ezt mondta nekik: „Hozzatok azokból a halakból, amelyeket most fogtatok.”
11. vers
Simon Péter ezért beszállt a csónakba, és a szárazföldre húzta a hálót, amely tele volt nagy halakkal, 153-mal. És bár ilyen sok volt, a háló nem szakadt szét.
12. vers
Jézus ezt mondta nekik: „Gyertek, reggelizzetek meg!” A tanítványok közül senkinek sem volt bátorsága megkérdezni tőle: „Ki vagy te?”, mert tudták, hogy az Úr az.
13. vers
Jézus fogta a kenyeret, odaadta nekik, majd így tett a hallal is.
14. vers
Ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halottak közül.
15. vers
Miután megreggeliztek, Jézus ezt kérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz engem ezeknél?” Ő ezt válaszolta: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek.” Erre ezt mondta neki: „Legeltesd a bárányaimat.”
16. vers
Másodszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Ő ezt válaszolta: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek.” Erre ezt mondta neki: „Terelgesd a juhocskáimat.”
17. vers
Harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter bánatos lett, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: „Szeretsz engem?” Ezt mondta hát neki: „Uram, te mindent tudsz. Tudod, hogy szeretlek.” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd a juhocskáimat.
18. vers
Amikor fiatalabb voltál, magad öltözködtél, és oda mentél, ahová csak akartál. De hidd el nekem, amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, és más öltöztet fel téged, és oda visz, ahová nem akarod.”
19. vers
Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja dicsőíteni az Istent. Miután ezt elmondta, így szólt hozzá: „Állandóan kövess engem.”
20. vers
Péter hátrafordult, és látta, hogy jön utánuk az a tanítvány, akit Jézus szeretett, és aki a vacsoránál hátradőlt a mellére, hogy megkérdezze tőle: „Uram, ki az, aki elárul téged?”
21. vers
Amikor Péter meglátta őt, megkérdezte Jézustól: „Uram, és ővele mi lesz?”
22. vers
Jézus így szólt hozzá: „És ha azt akarom, hogy életben maradjon, míg el nem jövök? Miért foglalkoztat ez téged? Te állandóan kövess engem.”
23. vers
Ezért a testvérek között elterjedt az a szóbeszéd, hogy ez a tanítvány nem fog meghalni. Jézus azonban nem azt mondta neki, hogy nem fog meghalni, hanem ezt: „És ha azt akarom, hogy életben maradjon, míg el nem jövök? Miért foglalkoztat ez téged?”
24. vers
Ez az a tanítvány, aki tanúsítja és leírta ezeket, és tudjuk, hogy a szavai igazak.
25. vers
De van még sok egyéb is, amit Jézus tett, amit ha valamikor teljes részletességgel megírnának, úgy vélem, maga a világ sem tudná befogadni a megírt tekercseket.
Könyvek
