⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
János evangéliuma
5. fejezet
1. vers
Ezután ünnepük volt a zsidóknak, és Jézus felment Jeruzsálembe.
2. vers
Jeruzsálemben pedig a Juh kapunál van egy tó, amelyet héberül Betzatának hívnak. Öt oszlopcsarnoka volt.
3. vers
Ezek között nagyon sok beteg, vak, sánta és sorvadt végtagú ember feküdt [várva, hogy a víz megmozduljon].
4. vers
[Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet; aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett.]
5. vers
Volt ott egy ember, aki már 38 éve volt beteg.
6. vers
Jézus, amikor látta, hogy ott fekszik, és megtudta róla, hogy már régóta beteg, így szólt hozzá: „Meg akarsz gyógyulni?”
7. vers
A beteg férfi ezt válaszolta neki: „Uram, nincs senki, aki betenne a tóba, amikor a víz felkavarodik. Amikor meg én magam próbálok odamenni, más lép bele előttem.”
8. vers
Jézus ezt mondta neki: „Kelj fel, vedd fel a hordágyadat, és járj!”
9. vers
Erre az ember azonnal meggyógyult, felvette a hordágyát, és járni kezdett.
Aznap pedig sabbat volt.
10. vers
A zsidók azért ezt mondogatták a meggyógyított férfinak: „Sabbat van, és nem szabad vinned a hordágyat.”
11. vers
Ő így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, az mondta nekem: »Vedd fel a hordágyadat, és járj!«”
12. vers
Megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked: »Vedd fel, és járj!«”
13. vers
A meggyógyított férfi azonban nem tudta, ki az, mert Jézus eltűnt a tömegben.
14. vers
Ezután Jézus a templomban találta őt, és ezt mondta neki: „Most, hogy egészséges lettél, többé ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjen veled.”
15. vers
Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus gyógyította meg.
16. vers
Ezért hát a zsidók üldözni kezdték Jézust, mivel sabbaton tette ezeket.
17. vers
Jézus azonban így válaszolt nekik: „Az én Atyám mind a mai napig folyton tevékenykedik, és én is folyton tevékenykedem.”
18. vers
Emiatt a zsidók még inkább azon voltak, hogy megöljék őt, mert nemcsak hogy megszegte a sabbatot, hanem Atyjának is nevezte Istent, egyenlővé téve magát Istennel.
19. vers
Jézus erre ezt mondta nekik: „Teljesen biztosak lehettek benne, hogy a Fiú semmit sem tehet a maga kezdeményezéséből, hanem csak azt teszi, amit az Atyától lát. Mert amiket az Atya tesz, ugyanazokat teszi a Fiú is.
20. vers
Mert az Atya szereti a Fiút, és megmutatja neki mindazt, amit ő maga tesz, és ezeknél nagyobb cselekedeteket is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok.
21. vers
Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.
22. vers
Mert az Atya senkit sem ítél, hanem az egész ítélkezést a Fiúra bízta,
23. vers
hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy az Atyát is tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát sem, aki küldte őt.
24. vers
Teljesen biztosak lehettek benne, hogy aki hallja a szavamat, és hisz annak, aki küldött engem, örök élete van, és nem kerül ítélet alá, hanem átment a halálból az életbe.
25. vers
Teljesen biztosak lehettek benne, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallani fogják Isten Fiának a hangját, és akik figyelnek rá, élni fognak.
26. vers
Mert ahogy az Atyának hatalma van életet adni, úgy a Fiúnak is megadta azt a hatalmat, hogy életet adjon.
27. vers
És hatalmat adott neki arra, hogy ítéljen, mivel ő az Emberfia.
28. vers
Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját,
29. vers
és kijönnek: akik jó dolgokat tettek, feltámadnak, hogy éljenek, akik gonosz dolgokat tettek, feltámadnak, hogy megítéljék őket.
30. vers
Én semmit sem tehetek a magam kezdeményezéséből. Ahogy az Atya mondja, úgy ítélek, és az ítéletem igazságos, mert nem a saját akaratom megvalósítására törekszem, hanem annak az akaratát viszem véghez, aki küldött engem.
31. vers
Ha én egyedül tanúskodok magamról, nem igaz a tanúskodásom.
32. vers
Más tanúskodik rólam, és tudom, hogy amit mond, az igaz.
33. vers
Ti embereket küldtetek Jánoshoz, és ő tanúskodott az igazság mellett.
34. vers
Én azonban nem szorulok rá, hogy ember tanúskodjon mellettem. De ezeket azért mondom, hogy megmeneküljetek.
35. vers
János égő és fénylő lámpás volt, és egy rövid ideig készek voltatok nagyon örülni a világosságának.
36. vers
János tanúskodásánál azonban nagyobb bizonyíték van arra, hogy az Atya küldött, méghozzá az, hogy azt teszem, amivel megbízott az Atyám.
37. vers
Maga az Atya is tanúskodott rólam, aki küldött engem. Soha nem hallottátok a hangját, az alakját sem láttátok soha,
38. vers
és a szava sincs meg bennetek, mert éppen annak nem hisztek, akit elküldött.
39. vers
Az Írásokat kutatjátok, mert azt gondoljátok, hogy általuk örök életetek lesz, de éppen azok tanúskodnak rólam.
40. vers
Mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.
41. vers
Nem akarom, hogy emberek dicsőítsenek,
42. vers
de azt jól tudom, hogy ti nem szeretitek Istent.
43. vers
Én az Atyám nevében jöttem, de ti nem hittetek bennem. Ha valaki más a saját nevében jönne, abban hinnétek.
44. vers
Hogyan is hihetnétek, amikor egymást dicsőítitek, de az egyedüli Isten tetszését nem keresitek?
45. vers
Ne gondoljátok, hogy én vádollak majd titeket az Atyánál. Van, aki vádol titeket: Mózes, akiben reménykedtek.
46. vers
Bizony, ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek, mert ő rólam írt.
47. vers
De ha nem hisztek az ő írásainak, hogyan hiszitek el azt, amit én mondok majd?”
Könyvek
