Lukács evangéliuma
12. fejezet
1. vers
Miközben többezres tömeg gyűlt össze, úgy, hogy majd letaposták egymást, tanítványainak kezdte mondani: Óvakodjatok a farizeusok kovászától, amely a képmutatás,
2. vers
mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne, és olyan titok, amely ki ne tudódnék!
3. vers
Azért amit a sötétben mondtatok, fényes nappal fogják hallani, és amit zárt ajtók mögött fülbe súgtatok, azt a házak tetejéről fogják hirdetni.
4. vers
Mint barátaimnak mondom nektek: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
5. vers
Megmondom, kitől féljetek: attól féljetek, aki megöl, és utána arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek, attól féljetek.
6. vers
Nemde öt verebet adnak két fillérért? És egyikükről sem feledkezik meg Isten.
7. vers
Nektek pedig a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek azért, sok verebecskénél drágábbak vagytok.
8. vers
Mondom pedig nektek: Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt,
9. vers
aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt.
10. vers
Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot.
11. vers
Amikor majd zsinagógákba hurcolnak, felsőbbségek és hatóságok elé állítanak benneteket, ne aggodalmaskodjatok, hogy miként védekezzetek, vagy mit mondjatok,
12. vers
mert a Szentlélek abban az órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.
13. vers
Akkor megszólalt valaki a tömegből: Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!
14. vers
Ő pedig azt mondta neki: Ember, ki tett engem köztetek bíróvá vagy osztóvá?
15. vers
Majd így szólt hozzájuk: Vigyázzatok, őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az ember élete.
16. vers
És mondott nekik egy példázatot: Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje,
17. vers
azért magában így okoskodott: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet.
18. vers
És azt mondta: Ezt teszem: lerontom a csűreimet, és nagyobbakat építek, és azokba takarítom be minden gabonámat és javaimat,
19. vers
és ezt mondom a lelkemnek: „Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve. Helyezd magadat kényelembe, egyél, igyál, vigadozzál!”
20. vers
Isten pedig azt mondta neki: „Bolond, ma éjjel elkérik tőled a lelkedet, amiket azért magadnak készítettél, kiéi lesznek?”
21. vers
Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag.
22. vers
Majd azt mondta tanítványainak: Ezért mondom nektek, ne aggodalmaskodjatok az életetek felől, hogy mit egyetek, sem a testetek felől, hogy mibe öltözködjetek.
23. vers
Az élet több, mint az eledel, és a test több, mint az öltözet.
24. vers
Nézzétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, nem is aratnak, nincs kamrájuk, sem csűrük, és Isten táplálja őket. Mennyivel drágábbak vagytok ti a madaraknál!
25. vers
Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
26. vers
Ha azért a legcsekélyebbet sem tehetitek meg, mit aggodalmaskodtok a többi felől?
27. vers
Nézzétek meg a liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
28. vers
Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vetik, ennyire fölruházta Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
29. vers
Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok.
30. vers
Mert mindezeket a világ pogányai kérdezik, a ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre.
31. vers
Ti az Isten országát keressétek, és ezek mind megadatnak nektek!
32. vers
Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot.
33. vers
Adjátok el, amitek van, és osszátok szét alamizsnaként! Szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket és elfogyhatatlan kincseket a mennyekben, ahol a tolvaj nem fér hozzá, sem a moly meg nem emészti!
34. vers
Mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a ti szívetek is.
35. vers
Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva,
36. vers
azokhoz hasonlóan, akik urukat várják, mikor jön meg a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
37. vers
Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megjön, ébren talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezve magát asztalhoz ülteti őket, hozzájuk megy, és felszolgál nekik.
38. vers
És ha a második vagy harmadik őrváltáskor jön is meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
39. vers
Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, melyik órában jön a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy betörjön a házába.
40. vers
Ti azért legyetek készek, mert amely órában nem gondolnátok, akkor jön el az Emberfia.
41. vers
Péter pedig megkérdezte: Uram, nekünk mondod ezt a példázatot vagy mindenkinek?
42. vers
Az Úr így válaszolt: Kicsoda hát a hű és a bölcs sáfár, akit az úr gondviselővé tett a háza népe fölött, hogy idejében kiadja nekik élelmüket?
43. vers
Boldog az a szolga, akit megérkezésekor ura ilyen munkában talál!
44. vers
Bizony mondom nektek, hogy egész vagyona felett gondviselővé teszi.
45. vers
Ha pedig az a szolga így szólna a szívében: „Halogatja még az uram a hazajövetelt”, és verné a szolgákat és szolgálóleányokat, és kezdene enni és inni és részegeskedni:
46. vers
megjön annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.
47. vers
Azt a szolgát, aki ismerte urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntetik meg,
48. vers
azt pedig, aki nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntetik meg. Akinek sokat adtak, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet várnak el.
49. vers
Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak e földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!
50. vers
De keresztséggel kell még megkereszteltetnem, és feszülten várok, amíg az be nem teljesedik.
51. vers
Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Nem, mondom nektek, sokkal inkább meghasonlást.
52. vers
Mert mostantól fogva öten lesznek egy családban, akik meghasonlanak, három kettő ellen és kettő három ellen.
53. vers
Meghasonlik az apa a fiával, a fiú az apjával, az anya a leányával és a leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.
54. vers
Majd így szólt a sokasághoz: Amikor látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok, hogy esni fog, és úgy is lesz.
55. vers
Amikor halljátok fújni a déli szelet, azt mondjátok, hogy hőség jön, és úgy is lesz.
56. vers
Képmutatók! Az ég és a föld jelenségeit meg tudjátok ítélni, erről az időről pedig mi dolog, hogy nem tudtok ítéletet mondani?
57. vers
Magatoktól miért nem tudjátok megítélni, hogy mi az igaz?
58. vers
Amikor pedig ellenségeddel a hatóság elé mégy, még az úton igyekezz megszabadulni tőle, hogy ne vigyen a bíró elé, és a bíró át ne adjon a börtönőrnek, és a börtönőr a tömlöcbe ne vessen téged.
59. vers
Mondom neked, hogy ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért is meg nem adod.
Könyvek
