János evangéliuma

9. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ahogy továbbment, látott egy születésétől fogva vak embert.


2. vers

Tanítványai pedig megkérdezték tőle: Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?


3. vers

Jézus így válaszolt: Sem ő nem vétkezett, sem az ő szülei, hanem ez azért történt, hogy nyilvánvaló legyen benne az Isten munkája.


4. vers

Amíg nappal van, annak dolgait kell tennünk, aki elküldött engem, mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.


5. vers

Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.


6. vers

Ezeket mondta, majd a földre köpött, nyálával sarat csinált, és rákente a sarat a vak szemére,


7. vers

és azt mondta neki: Menj el, mosakodj meg a Siloám tavában (amely azt jelenti: küldött)! Elment azért, megmosakodott, és amikor visszatért, már látott.


8. vers

A szomszédok pedig és azok, akik korábban látták, hogy koldus volt, azt mondták: Nemde ez az ember az, aki itt szokott ülni és koldulni?


9. vers

Némelyek azt mondták, hogy ez az, mások pedig, hogy nem ő, csak hasonlít hozzá. De ő azt mondta: Én vagyok az.


10. vers

Megkérdezték tőle: Hogyan nyílt meg a szemed?


11. vers

Ő pedig azt felelte: Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat készített, rákente a szememre, és azt mondta nekem: Menj el a Siloámhoz, és mosakodj meg! Elmentem tehát, megmosakodtam, és megjött a látásom.


12. vers

Megkérdezték tőle: Hol van ő? Nem tudom – válaszolta.


13. vers

Ekkor elvitték őt, aki előbb még vak volt, a farizeusokhoz,


14. vers

mert amikor Jézus a sarat csinálta, és megnyitotta a szemét, szombat volt.


15. vers

A farizeusok is megkérdezték tőle, hogyan jött meg a látása. Ő pedig azt mondta nekik: Sarat tett a szememre, majd megmosakodtam, és látok.


16. vers

A farizeusok közül némelyek azt mondták: Ez az ember nincs Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások azt mondták: Hogyan tehet bűnös ember ilyen csodajeleket? És meghasonlás támadt közöttük.


17. vers

Ismét megkérdezték a vaktól: Te mit mondasz róla, hogy megnyitotta a szemedet? Ő pedig azt mondta, hogy próféta.


18. vers

A zsidók nem hitték el róla, hogy vak volt, és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit.


19. vers

Megkérdezték tőlük: Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Akkor hogyan lát most?


20. vers

A szülei pedig így válaszoltak: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született,


21. vers

de azt nem tudjuk, hogyan lát most, és nem tudjuk, hogy ki nyitotta meg a szemét. Elég idős már, őt kérdezzétek, ő beszéljen magáról!


22. vers

Ezeket mondták annak szülei, mivelhogy féltek a zsidóktól, mert már megegyeztek a zsidók, hogy aki Krisztusnak vallja őt, azt ki kell zárni a zsinagógából.


23. vers

Ezért mondták annak szülei, hogy elég idős már, őt kérdezzék.


24. vers

Másodszor is szólították azért a nemrég még vak embert, és azt mondták neki: Adj dicsőséget az Istennek, mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.


25. vers

Az pedig így felelt: Azt nem tudom, hogy bűnös-e, én csak egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.


26. vers

Újra kérdezték tőle: Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet?


27. vers

Ő így felelt nekik: Már mondtam nektek, de nem hallottátok. Miért akarjátok újra hallani? Netán ti is az ő tanítványai akartok lenni?


28. vers

Erre összeszidták, és azt mondták: Te vagy annak a tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk.


29. vers

Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt Isten, erről pedig azt se tudjuk, honnan való.


30. vers

Az ember pedig így válaszolt nekik: Ebben éppen az a csodálatos, hogy nem tudjátok, honnan való, pedig megnyitotta a szememet.


31. vers

Mert azt tudjuk, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, csak azt hallgatja meg, aki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi.


32. vers

Örök idők óta nem hallottak még olyat, hogy egy vakon született szemét valaki megnyitotta volna.


33. vers

Ha ez az ember nem Istentől lenne, semmit sem tehetne.


34. vers

Erre azt mondták neki: Te mindenestül bűnben születtél, és te tanítasz minket? És ezzel kidobták.


35. vers

Meghallotta Jézus, hogy kidobták, és amint rátalált, megkérdezte tőle: Hiszel-e az Emberfiában?


36. vers

Ő így válaszolt: Ki az, Uram, hogy higgyek benne?


37. vers

Jézus pedig azt mondta neki: Most már látod is őt, mert aki beszél veled, ő az.


38. vers

Ő pedig azt mondta: Hiszek, Uram. És imádta őt.


39. vers

Jézus pedig azt mondta: Ítélet végett jöttem a világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.


40. vers

A vele levő farizeusok közül néhányan hallották ezt, és megkérdezték tőle: Talán mi is vakok vagyunk?


41. vers

Jézus azt válaszolta: Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök, de mivel azt mondjátok, hogy látunk, a bűnötök megmarad.

Fejezetek:


Könyvek