János evangéliuma

7. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Jézus ezek után Galileát járta, és nem akart Júdeába menni, mert ott a zsidók meg akarták ölni.


2. vers

Közel volt a zsidók ünnepe, a lombsátorünnep.


3. vers

Testvérei azért azt mondták neki: Menj el innen, és térj vissza Júdeába, hogy tanítványaid is lássák tetteidet, amelyeket cselekszel!


4. vers

Mert senki sem cselekszik titokban, aki a nyilvánosság előtt ismertté akar válni. Ha ilyeneket teszel, mutasd meg magadat a világnak.


5. vers

Mert saját testvérei sem hittek benne.


6. vers

De Jézus azt mondta nekik: Az én időm még nem érkezett el, nektek azonban minden idő alkalmas.


7. vers

Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról teszek bizonyságot, hogy cselekedetei gonoszak.


8. vers

Ti menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be.


9. vers

Ezt mondta nekik, és Galileában maradt.


10. vers

Amikor azonban a testvérei már elmentek, akkor ő is fölment az ünnepre, de nem nyilvánosan, hanem titokban.


11. vers

A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: Hol van ő?


12. vers

A tömegben nagy zúgolódás támadt miatta. Némelyek azt mondták, hogy jó ember, mások pedig azt mondták, hogy nem az, hanem félrevezeti a népet.


13. vers

De senki sem beszélt nyilvánosan róla a zsidóktól való félelem miatt.


14. vers

Már az ünnep közepe volt, amikor Jézus fölment a templomba, és tanított.


15. vers

A zsidók csodálkozva mondták: Honnan ismeri ez az Írásokat, holott nem tanulta?


16. vers

Jézus pedig így válaszolt: Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem.


17. vers

Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti erről a tanításról, hogy Istentől van-e, vagy én magamtól szólok.


18. vers

Aki magától szól, az a saját dicsőségét keresi; aki annak dicsőségét keresi, aki őt elküldte, az igaz, és abban nincs hamisság.


19. vers

Nem Mózes adta nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt. Miért akartok engem megölni?


20. vers

A sokaság pedig azt mondta: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?


21. vers

Jézus erre azt mondta nekik: Egy dolgot tettem, és mindnyájan csodálkoztok rajta.


22. vers

Mivel Mózes elrendelte nektek a körülmetélkedést – nem mintha az Mózestől való volna, hanem az atyáktól –, szombaton is körülmetélitek az embert.


23. vers

Ha pedig körülmetélhető az ember szombaton, hogy meg ne sértsék Mózes törvényét, ti most azért haragszotok rám, mert én egy embert teljes egészében meggyógyítottam szombaton?


24. vers

Ne csak látszatra ítéljetek, hanem mondjatok igazságos ítéletet!


25. vers

A jeruzsálemiek közül némelyek így beszéltek: Nemde ez az, akit meg akarnak ölni?


26. vers

És íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene. Talán bizony felismerték a főemberek, hogy ő a Krisztus?


27. vers

De erről tudjuk, honnan való, amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja, honnan való.


28. vers

Jézus pedig a templomban tanítva így kiáltott: Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan való vagyok, de én nem magamtól jöttem, hanem az küldött engem, aki igaz, akit ti nem ismertek.


29. vers

Én azonban ismerem őt, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.


30. vers

Erre el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája.


31. vers

A sokaság közül pedig sokan hittek benne, és azt mondták: a Krisztus, ha majd eljön, tehet-e több csodát annál, mint amennyit ő tett?


32. vers

Meghallották a farizeusok, hogy a sokaság ezeket suttogta felőle, és szolgákat küldtek a farizeusok és a főpapok, hogy elfogják.


33. vers

Ekkor azt mondta nekik Jézus: Még egy kevés ideig veletek vagyok, de majd elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.


34. vers

Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.


35. vers

A zsidók akkor egymás között így beszéltek: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajon a görögök közötti szórványba menne, görögöket tanítani?


36. vers

Mit értett azon, amit mondott: „Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”


37. vers

Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!


38. vers

Aki hisz bennem, amint az Írás mondta, élő víz folyamai áradnak annak belsejéből.


39. vers

Ezt pedig a Lélekről mondta, akit kapnak majd a benne hívők, mert még nem adatott a Szentlélek, mivelhogy Jézus még nem dicsőült meg.


40. vers

A sokaságból többen, akik hallották ezt a beszédet, azt mondták: Ez valóban próféta.


41. vers

Mások azt mondták: Ez a Krisztus. Ismét mások azt kérdezték: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?


42. vers

Az Írás nem azt mondja, hogy Dávid magvából való, és Betlehemből, abból a városból jön el a Krisztus, ahol Dávid élt?


43. vers

Megosztottság támadt azért miatta a sokaságban.


44. vers

Közülük némelyek el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét.


45. vers

Végül a szolgák visszamentek a főpapokhoz és a farizeusokhoz, akik azt kérdezték tőlük: Miért nem hoztátok ide?


46. vers

A szolgák pedig így válaszoltak: Soha ember még így nem beszélt, mint ő!


47. vers

A farizeusok erre azt mondták: Talán titeket is megtévesztett?


48. vers

Vajon hitt-e benne valaki a főemberek vagy a farizeusok közül?


49. vers

De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!


50. vers

Nikodémus, aki korábban járt nála, és aki közülük való volt, azt kérdezte tőlük:


51. vers

Vajon a mi törvényünk elítéli-e az embert, mielőtt ki nem hallgatja, és meg nem tudja, hogy mit tett?


52. vers

Erre azt mondták neki: Talán te is galileai vagy? Nézz utána, és meglátod, hogy Galileából nem támad próféta.


53. vers

És mindnyájan hazamentek.

Fejezetek:


Könyvek