János evangéliuma
17. fejezet
1. vers
Ezeket mondta Jézus, majd föltekintett az égre, és így szólt: Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,
2. vers
amint hatalmat adtál neki minden emberen, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál.
3. vers
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
4. vers
Én dicsőítettelek téged e földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzek.
5. vers
Atyám, most te dicsőíts meg engem, te magadnál azzal a dicsőséggel, amely már a világ létele előtt az enyém volt tenálad.
6. vers
Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket a világból nekem adtál. A tieid voltak, és nekem adtad őket, és a te beszédedet megtartották.
7. vers
Most megismerték, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van,
8. vers
mert a beszédeket, amelyeket nekem adtál, nekik adtam, és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9. vers
Én értük könyörgök, nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid.
10. vers
Az enyéim mind a tieid, és a tieid az enyéim, és megdicsőíttetem őbennük.
11. vers
Én már nem vagyok többé a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12. vers
Amíg velük voltam, megőriztem őket a te nevedben, amelyet nekem adtál; megtartottam őket, és senki sem veszett el közülük, csak a veszedelem fia, hogy az Írás beteljesüljön.
13. vers
Most pedig hozzád megyek, de ezeket elmondom még a világban, hogy teljes legyen bennük az örömöm.
14. vers
A te igédet nekik adtam, és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból való vagyok.
15. vers
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16. vers
Nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból való vagyok.
17. vers
Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság.
18. vers
Úgy, amint te elküldtél engem a világba, én is elküldtem őket a világba.
19. vers
Én odaszentelem magamat értük, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
20. vers
De nemcsak értük könyörgök, hanem azokért is, akik majd az ő beszédükre hisznek bennem,
21. vers
hogy mindnyájan egyek legyenek, Atyám, mint te énbennem, és én tebenned, ők pedig mibennünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
22. vers
Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk:
23. vers
Én őbennük, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és úgy szeretted őket, amint engem szerettél.
24. vers
Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is velem legyenek ott, ahol én vagyok, hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már e világ teremtése előtt.
25. vers
Igazságos Atyám! A világ nem ismert téged, de én ismertelek téged, és ők is felismerték, hogy te küldtél engem.
26. vers
És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet legyen bennük, amellyel engem szerettél, és én is bennük legyek.
Könyvek
