János evangéliuma
18. fejezet
1. vers
Miután ezeket elmondta Jézus, tanítványaival együtt kiment a Kidrón patakján túlra, ahol egy kert volt. Ide ment be a tanítványaival együtt.
2. vers
Ezt a helyet Júdás is ismerte, aki őt elárulta, mivel Jézus gyakran gyűlt ott össze tanítványaival.
3. vers
Júdás tehát odament az általa vezetett katonai csapattal és a főpapoknak és a farizeusoknak fegyverekkel, fáklyákkal és lámpásokkal felfegyverzett szolgáival.
4. vers
Mivel Jézus tudta mindazt, ami reá várt, eléjük ment, és azt kérdezte tőlük: Kit kerestek?
5. vers
Azok így válaszoltak: A názáreti Jézust. Ő így felelt: Én vagyok. Árulója, Júdás is ott állt velük együtt.
6. vers
Amikor azt mondta nekik, hogy „én vagyok”, meghátráltak, és a földre estek.
7. vers
Ismét megkérdezte őket: Kit kerestek? És azt válaszolták: A názáreti Jézust.
8. vers
Mondtam nektek, hogy én vagyok – szólt Jézus –, azért ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el.
9. vers
Hogy beteljesedjen szava, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el.
10. vers
Simon Péter pedig, akinél kard volt, kirántotta, a főpap szolgájára sújtott, és levágta a jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus volt.
11. vers
Jézus ekkor azt mondta Péternek: Tedd hüvelyébe a kardodat! Talán ne igyam ki azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?
12. vers
Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidók szolgái megfogták Jézust, és megkötözték.
13. vers
Először Annáshoz vitték, ő ugyanis apósa volt Kajafásnak, aki abban az esztendőben főpap volt.
14. vers
Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért.
15. vers
Simon Péter pedig és egy másik tanítvány követte Jézust. Az a tanítvány pedig ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal együtt a főpap udvarába,
16. vers
Péter pedig kint állt az ajtónál. Kiment azért az a másik tanítvány, a főpap ismerőse, szólt az ajtónálló szolgálónak, és bevitte Pétert.
17. vers
Az ajtónálló szolgálólány pedig azt kérdezte Pétertől: Nemde te is ennek az embernek a tanítványai közül való vagy? Ő pedig azt válaszolta: Nem vagyok.
18. vers
A szolgák és a templomőrök ott álltak, s mivel hűvös volt, tüzet raktak, és melegedtek. Velük együtt ott állt Péter is, és melegedett.
19. vers
A főpap pedig tanítványai és tanítása felől faggatta Jézust.
20. vers
Jézus így válaszolt: Én nyilvánosan szóltam a világhoz, és mindig a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mind összegyülekeznek; titokban semmit sem mondtam.
21. vers
Miért engem kérdezel? Kérdezd azokat, akik hallották, amit nekik mondtam, ők bizonnyal tudják, mit mondtam.
22. vers
Amikor ezeket mondta, a templomszolgák egyike, aki ott állt, arcul ütötte Jézust, mondva: Így felelsz a főpapnak?
23. vers
Jézus pedig azt mondta: Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért versz engem?
24. vers
Annás akkor megkötözve elküldte őt Kajafáshoz, a főpaphoz.
25. vers
Simon Péter pedig ott állt és melegedett, amikor megkérdezték tőle: Nemde te is az ő tanítványai közül való vagy? Ő pedig tagadta, és azt mondta: Nem vagyok.
26. vers
Akkor a főpap egyik szolgája, rokona annak, akinek a fülét Péter levágta, azt kérdezte: Nem láttalak én téged vele együtt a kertben?
27. vers
Péter ekkor ismét tagadott, és a kakas azonnal megszólalt.
28. vers
Jézust pedig Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanokká legyenek, hogy meg tudják enni a húsvéti bárányt.
29. vers
Kiment azért Pilátus hozzájuk, és azt kérdezte: Mivel vádoljátok ezt az embert?
30. vers
Azok így válaszoltak neki: Ha nem gonosztevő lenne, nem adtuk volna át neked.
31. vers
Akkor azt mondta nekik Pilátus: Vigyétek el, és ítéljétek meg a ti törvényetek szerint! A zsidók azonban így válaszoltak: Nekünk senkit sem szabad megölnünk.
32. vers
Hogy beteljesedjék Jézus szava, amelyet akkor mondott, amikor jelezte, hogy milyen halállal kell meghalnia.
33. vers
Pilátus ekkor visszament a helytartóságra, behívta Jézust, és azt kérdezte: Te vagy a zsidók királya?
34. vers
Jézus így válaszolt: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked ezt rólam?
35. vers
Pilátus azt felelte: Tán zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át téged az én kezembe. Mit cselekedtél?
36. vers
Jézus így válaszolt: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.
37. vers
Ekkor azt mondta neki Pilátus: Tehát valóban király vagy? Jézus azt válaszolta: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.
38. vers
Pilátus azt kérdezte: Mi az igazság? És ahogy ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: Én nem találok benne semmilyen bűnt.
39. vers
Nálatok pedig az a szokás, hogy valakit szabadon bocsássak a húsvét ünnepén. Akarjátok azért, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?
40. vers
Erre mindnyájan kiáltoztak, és ismét azt mondták: Ne ezt, hanem Barabbást! Ez a Barabbás pedig rabló volt.
Könyvek
