János evangéliuma
16. fejezet
1. vers
Ezeket azért mondtam nektek, hogy meg ne botránkozzatok.
2. vers
A zsinagógákból kizárnak titeket, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, úgy véli, hogy Istennek tesz szolgálatot vele.
3. vers
Mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem.
4. vers
Ezeket pedig azért mondtam el, hogy amikor majd eljön az ő órájuk, emlékezzetek rá, hogy megmondtam nektek.
Azért nem mondtam el ezeket kezdettől fogva, mert veletek voltam.
5. vers
Most azonban elmegyek ahhoz, aki elküldött engem, és senki sem kérdezi közületek, hogy „hová mégy?”.
6. vers
Mivel ezeket mondtam nektek, szomorúság töltötte el a szíveteket,
7. vers
de én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, hogy én elmenjek, mert ha el nem megyek, nem jön el hozzátok a Vigasztaló, ha pedig elmegyek, elküldöm azt hozzátok.
8. vers
És amikor ő eljön, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
9. vers
bűn tekintetében, hogy nem hisznek bennem,
10. vers
igazság tekintetében, hogy én az Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem,
11. vers
ítélet tekintetében pedig, hogy e világ fejedelme megítéltetett.
12. vers
Még sok mondanivalóm van, de most nem tudnátok elhordozni,
13. vers
de amikor eljön az, aki az igazság Lelke, elvezet majd titeket minden igazságra. Mert nem magától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket kijelenti nektek.
14. vers
Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és kijelenti nektek.
15. vers
Mindaz, ami az Atyáé, az enyém, azért mondtam, hogy az enyémből vesz, és kijelenti nektek.
16. vers
Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem, mert én az Atyához megyek.
17. vers
Tanítványai közül egyesek így beszéltek egymás között: Mi az, amit mond: „Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem”, meg hogy „én az Atyához megyek”?
18. vers
Ezt kérdezték tehát: Mi az a kevés idő, amelyről szól? Nem tudjuk, mit mond.
19. vers
Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és azt mondta nekik: Arról tanakodtok egymás között, hogy azt mondtam: „Egy kevés idő, és nem láttok engem, és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem”?
20. vers
Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok és jajgattok majd, a világ pedig örül, szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul.
21. vers
Az asszony is szomorú, amikor szül, mert eljött az órája, de amikor megszülte gyermekét, többé nem emlékezik gyötrelmeire az öröm miatt, hogy ember született e világra.
22. vers
Hasonlóképpen ti is most szomorúságban vagytok, de ha majd ismét meglátlak titeket, örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veszi el tőletek.
23. vers
És azon a napon nem kérdeztek engem semmiről. Bizony, bizony mondom nektek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
24. vers
Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben, kérjetek, és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.
25. vers
Ezeket példázatokban mondtam nektek, de eljön az idő, amikor nem példázatokban szólok, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról.
26. vers
Azon a napon az én nevemben kértek majd, és nem mondom nektek, hogy majd én kérem az Atyát értetek,
27. vers
mert maga az Atya szeret titeket, mivel szerettetek engem, és elhittétek, hogy Istentől jöttem.
28. vers
Eljöttem az Atyától, és a világba jöttem, most pedig elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához.
29. vers
Ekkor azt mondták neki a tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz, és semmi példázatot nem mondasz.
30. vers
Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen; ezért hisszük, hogy Istentől jöttél.
31. vers
Mire Jézus így válaszolt: Most hiszitek?
32. vers
Íme, eljön az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok, ki-ki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok, de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
33. vers
Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz, de bízzatok, én legyőztem a világot.
Könyvek
