János evangéliuma

chapter 11


Chapters:


Lázár feltámasztása


verse #1

Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Betániából, Máriának és testvérének, Mártának a falujából.

Lk 10,38


verse #2

Mária volt az, aki megkente az Urat olajjal, és megtörölte a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg.

Jn 12,3; Mt 26,7; Mk 14,3


verse #3

A nővérei megüzenték Jézusnak: Uram, íme, akit szeretsz, beteg.


verse #4

Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia.


verse #5

Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt.


verse #6

Amikor tehát meghallotta, hogy beteg, még két napig azon a helyen maradt, ahol volt,


verse #7

de azután így szólt a tanítványaihoz: Menjünk ismét Júdeába!


verse #8

A tanítványok ezt mondták neki: Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy?


verse #9

Jézus így válaszolt: Nem tizenkét órája van a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világ világosságát,


verse #10

de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága.


verse #11

Ezeket mondta, azután így szólt hozzájuk: Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem.


verse #12

A tanítványok ezt felelték: Uram, ha elaludt, meggyógyul.


verse #13

Pedig Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól.


verse #14

Akkor azután Jézus nyíltan megmondta nekik: Lázár meghalt.


verse #15

Örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá!


verse #16

Tamás, akit Ikernek neveztek, azt mondta tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele együtt!


verse #17

Amikor Jézus odaért, megtudta, hogy már négy napja a sírban van.


verse #18

Betánia pedig közel, mintegy félórányira volt Jeruzsálemhez,


verse #19

ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.


verse #20

Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, elébe ment, Mária azonban otthon maradt.


verse #21

Márta így szólt Jézushoz: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.


verse #22

De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten.


verse #23

Jézus ezt mondta neki: Feltámad a testvéred!


verse #24

Márta így válaszolt: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.

Dán 12,2; Jn 5,28


verse #25

Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él;


verse #26

és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?

Jn 5,24


verse #27

Márta így felelt: Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba.

Mt 16,16


verse #28

Miután ezt mondta, elment, és titokban szólt a testvérének, Máriának: A Mester itt van, és hív téged.


verse #29

Ő pedig, amint ezt meghallotta, gyorsan felkelt, és odament hozzá.


verse #30

De Jézus még nem ért be a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol Márta találkozott vele.


verse #31

A zsidók, akik Máriával voltak a házban, és vigasztalták, látták, hogy hirtelen feláll és kimegy. Utánamentek tehát, mert azt gondolták, a sírbolthoz megy, hogy ott sírjon.


verse #32

Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta őt, leborult a lába elé, és így szólt hozzá: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.


verse #33

Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, háborgott lelkében, és megrendült.


verse #34

Megkérdezte: Hova helyeztétek őt? Azt felelték: Uram, jöjj és lásd meg!


verse #35

Jézus könnyekre fakadt.


verse #36

A zsidók ezt mondták: Íme, mennyire szerette!


verse #37

Közülük néhányan pedig így szóltak: Ő, aki a vak szemét megnyitotta, nem tudta volna megtenni, hogy ez ne haljon meg?


verse #38

Jézus – még mindig háborogva magában – a sírhoz ment: ez egy barlang volt, és kő feküdt rajta.


verse #39

Jézus így szólt: Vegyétek el a követ! Márta, az elhunyt testvére így szólt hozzá: Uram, már szaga van, hiszen negyednapos.


verse #40

Jézus azonban ezt mondta neki: Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?


verse #41

Elvették tehát a követ, Jézus pedig felemelte a tekintetét, és ezt mondta: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál.


verse #42

Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.


verse #43

Miután ezt mondta, hangosan kiáltott: Lázár, jöjj ki!


verse #44

És kijött a halott, lábán és kezén pólyákkal körülkötve, arcát kendő takarta. Jézus szólt nekik: Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!


A nagytanács elhatározza Jézus megölését


verse #45

Ekkor sokan hittek benne azok közül a zsidók közül, akik elmentek Máriához és látták, amit Jézus tett.


verse #46

Némelyek pedig közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nekik, mit tett Jézus.


verse #47

Összehívták tehát a főpapok és a farizeusok a nagytanácsot, és így szóltak: Mit tegyünk? Ez az ember ugyanis sok jelt tesz.

Mt 26,3; Mk 14,1; Lk 22,2


verse #48

Ha egyszerűen csak hagyjuk őt, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és elveszik tőlünk a helyet is, a népet is.


verse #49

Egyikük pedig, Kajafás, aki főpap volt abban az esztendőben, ezt mondta nekik: Ti nem értetek semmit.


verse #50

Azt sem veszitek fontolóra: jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a népért, semhogy az egész nép elvesszen.


verse #51

Mindezt pedig nem magától mondta, hanem mivel főpap volt abban az esztendőben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a népért;


verse #52

és nem is csak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse.


verse #53

Attól a naptól fogva egyetértettek abban, hogy megölik őt.


verse #54

Jézus tehát nem járt többé nyilvánosan a zsidók között, hanem elment onnan a pusztához közeli vidékre, egy Efraim nevű városba, és ott maradt tanítványaival.


verse #55

Közeledett a zsidók páskaünnepe, és vidékről sokan felmentek Jeruzsálembe az ünnep előtt, hogy megtisztuljanak.


verse #56

Keresték Jézust, és a templomban megállva így tanakodtak egymás között: Mit gondoltok, lehet, hogy el sem jön az ünnepre?


verse #57

A főpapok és a farizeusok pedig már kiadták a parancsot, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghassák.

Chapters:


Books