Mózes első könyve

Chapters:

… 10 11 12 13 14 …   ⇤ ← 12 → ⇥

verse #1

Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!

→ Józs 24,3; ApCsel 7,3; Zsid 11,8

verse #2

Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.

→ 1Móz 17,6

verse #3

Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.

→ 1Móz 18,18; 1Móz 22,18; 1Móz 26,4; 1Móz 27,29; 1Móz 28,14; 4Móz 24,9; ApCsel 3,25; Gal 3,8

verse #4

Abrám elment, ahogyan azt az Úr mondta neki, és Lót is vele ment. Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból.

verse #5

Fogta Abrám Szárajt, a feleségét és Lótot, a testvére fiát meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akire Háránban tettek szert, és elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek. El is érkeztek Kánaán földjére.

verse #6

Majd átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móre tölgyfájáig. Akkor még kánaániak éltek ezen a földön.

→ 1Móz 33,18; 1Móz 35,4; Józs 24,25

verse #7

Az Úr megjelent Abrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet. Ő pedig oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki.

→ 1Móz 17,8; 1Móz 26,3; 1Móz 28,13; 1Móz 35,12; 2Móz 6,4; 5Móz 6,10; 5Móz 30,20; Bír 2,1; ApCsel 7,5; Gal 3,16; 1Móz 13,15; 1Móz 15,18

verse #8

Onnan továbbvonult a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felverte sátrát: Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét.

→ 1Móz 4,26

verse #9

Azután útnak indult Abrám, és továbbvonult a Délvidék felé.

verse #10

Egyszer éhínség támadt azon a földön. Ekkor lement Abrám Egyiptomba, hogy jövevényként ott tartózkodjék, mert súlyos volt az éhínség azon a földön.

→ 1Móz 26,7; 1Móz 20

verse #11

Amikor már közel járt Egyiptomhoz, ezt mondta feleségének, Szárajnak: Nézd, tudom, hogy szép asszony vagy.

verse #12

Ha meglátnak az egyiptomiak, azt mondják majd: Ez a felesége! És engem megölnek, téged pedig életben hagynak.

verse #13

Mondd hát azt, hogy a húgom vagy, hogy jó sorom legyen általad, és ne öljenek meg miattad!

verse #14

Így is történt. Amikor Abrám Egyiptomba érkezett, az egyiptomiak látták, hogy nagyon szép az asszony.

verse #15

A fáraó főemberei is meglátták őt, dicsérték a fáraónak, és elvitték az asszonyt a fáraó házába.

verse #16

Abrámnak pedig jó sora lett a felesége által: lettek neki juhai, marhái és szamarai, szolgái és szolgálóleányai, szamárkancái és tevéi.

verse #17

De nagy csapásokkal sújtotta az Úr a fáraót és házát Abrám felesége, Száraj miatt.

verse #18

Hívatta azért a fáraó Abrámot, és ezt mondta: Mit tettél velem? Miért nem mondtad meg nekem, hogy a feleséged?

verse #19

Miért mondtad, hogy a húgod? Csak ezért vettem feleségül. Most aztán itt a feleséged, fogd, és menj!

→ 1Móz 20,12

verse #20

Embereket is rendelt mellé a fáraó, és azok kivezették őt, feleségét és mindenét, amije csak volt.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50