Mózes első könyve

Chapters:

… 26 27 28 29 30 …   ⇤ ← 28 → ⇥

verse #1

Ekkor Izsák hívatta Jákóbot, megáldotta, és ezt parancsolta neki: Ne végy feleséget a kánaáni leányok közül!

→ 1Móz 24,3

verse #2

Indulj, eredj el Paddan-Arámba, anyád apjának, Betúélnek a házához, és ott végy feleséget anyád bátyjának, Lábánnak a leányai közül!

→ 1Móz 24,29

verse #3

A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokasága támadjon belőled!

verse #4

Adja neked Ábrahám áldását, neked és utódaidnak veled együtt, hogy birtokba vedd ezt az országot, ahol jövevény vagy, amelyet Ábrahámnak adott az Isten.

→ 1Móz 17,8

verse #5

Így küldte el Izsák Jákóbot, hogy Paddan-Arámba menjen Lábánhoz, az arám Betúél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsau anyjának a bátyjához.

verse #6

Ézsau látta, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elküldte Paddan-Arámba, hogy ott vegyen feleséget, és amikor megáldotta, ezt parancsolta neki: Ne végy feleséget a kánaáni leányok közül,

verse #7

és Jákób engedelmeskedett apjának és anyjának, és elment Paddan-Arámba.

verse #8

Látta tehát Ézsau, hogy apja, Izsák a kánaáni leányokat rosszaknak tartja.

→ 1Móz 26,34

verse #9

Elment ezért Ézsau Izmaelhez, és feleségül vette addigi feleségei mellé Mahalatot, Ábrahám fiának, Izmaelnek a leányát, Nebájótnak a húgát.

→ 1Móz 25,13; 1Móz 36,3

verse #10

Jákób pedig elindult Beérsebából, és Hárán felé tartott.

verse #11

Elért egy helyre, és ott töltötte az éjszakát, mert a nap lement. Fogott egyet az ott levő kövek közül, a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen.

verse #12

És álmot látott: Egy lépcső állt a földön, amelynek teteje az égig ért, és Isten angyalai jártak azon fel és le.

→ Jn 1,51

verse #14

Annyi utódod lesz, mint a föld pora, terjeszkedni fogsz nyugatra és keletre, északra és délre, és általad nyer áldást, meg utódod által a föld minden nemzetsége.

→ 1Móz 12,3; 1Móz 15,5; 1Móz 18,18; 1Móz 22,18; 1Móz 26,4

verse #15

Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.

→ Zsid 13,5

verse #16

Amikor Jákób fölébredt álmából, ezt mondta: Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam!

verse #17

Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmetes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.

verse #18

Reggel fölkelt Jákób, fogta azt a követ, amely a fejealja volt, fölállította szent oszlopként, és olajat öntött a tetejére.

→ 1Móz 35,14

verse #19

Azután elnevezte azt a helyet Bételnek – azelőtt Lúz volt annak a városnak a neve.

→ 1Móz 35,6; 1Móz 48,3; Bír 1,23; Hós 12,5

verse #20

És ilyen fogadalmat tett Jákób: Ha velem lesz Isten, és megőriz ezen az úton, amelyen most járok, ha ad nekem ételül kenyeret és öltözetül ruhát,

verse #21

és épségben visszatérek apám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem.

verse #22

Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam föl, Isten háza lesz, és bármit adsz nekem, a tizedét neked adom.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50