Mózes első könyve

Chapters:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

verse #1

A kígyó pedig ravaszabb volt minden vadállatnál, amelyet az Úristen alkotott. Ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?

→ Jel 12,9; Jel 20,2; Róm 5,12

verse #2

Az asszony így felelt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk,

→ 1Móz 2,16

verse #3

csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén áll, mondta Isten: Ne egyetek abból, ne is érintsétek, hogy meg ne haljatok!

verse #4

A kígyó erre így felelt az asszonynak: Dehogy haltok meg!

verse #5

Hanem jól tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz.

→ 1Móz 3,3; Róm 6,23

verse #6

Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett. Adott a vele levő férjének is, és ő is evett.

→ 2Kor 11,3; 1Tim 2,14

verse #7

Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy meztelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.

verse #8

Amikor aztán meghallották az Úristen hangját, amint szellős alkonyatkor sétált a kertben, az ember és a felesége elrejtőzött az Úristen elől a kert fái között.

→ 1Kir 19,12

verse #9

De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?

verse #10

Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, és ezért elrejtőztem.

→ 1Móz 2,25

verse #11

Az Isten erre azt kérdezte: Ki mondta meg neked, hogy meztelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél?

verse #12

Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, ezért ettem.

verse #13

Akkor az Úristen ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, ezért ettem.

→ 2Kor 11,3

verse #14

Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: hasadon járj, és port egyél egész életedben!

→ Ézs 65,25

verse #15

Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.

→ Jel 12,4

verse #16

Az asszonynak ezt mondta: Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked. Vágyakozni fogsz férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad.

→ Ef 5,22

verse #17

Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben!

→ Zsid 6,8

verse #18

Tövist és bogáncsot hajtson neked, és a mező növényét egyed!

→ Jer 12,13; Mt 13,7

verse #19

Arcod verejtékével egyed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél! Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!

→ 1Móz 2,7; Zsolt 90,3; Zsolt 104,29; Préd 12,7; 2Thessz 3,10

verse #20

Az ember Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek.

verse #21

Az Úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket.

verse #22

Azután ezt mondta az Úristen: Íme, az ember olyan lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ki ne nyújthassa kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyen, és örökké éljen,

verse #23

kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett.

→ 1Móz 2,9; Jel 2,7

verse #24

És miután kiűzte az embert, odaállította kelet felől az Éden kertjéhez a kerúbokat és a villogó lángpallost, hogy őrizzék azt az utat, amely az élet fájához vezet.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50