Máté evangéliuma
13. fejezet
1. vers
Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján.
2. vers
Olyan nagy sokaság gyűlt össze körülötte, hogy be kellett ülnie egy hajóba; az egész sokaság pedig a parton állt.
3. vers
Sok mindent mondott nekik példázatokban: Íme, a magvető kiment vetni.
4. vers
Amikor vetett, némelyik mag az útfélre esett, és jöttek a madarak, és felkapdosták.
5. vers
Némelyik mag köves helyre esett, ahol nem volt sok föld, és hamar kihajtott, mert nem volt mélyen a földben.
6. vers
De amikor a nap fölkelt, kiégett, mivel nem eresztett gyökeret.
7. vers
Némelyik pedig a tövisek közé esett, és a tövisek felnövekedtek, és megfojtották.
8. vers
Némely mag pedig a jó földbe esett, és termést hozott. Az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, ismét másik harmincannyit.
9. vers
Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
10. vers
Odamentek a tanítványok, és azt kérdezték: Miért szólsz hozzájuk példázatokban?
11. vers
Így felelt: Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, de nekik nem adatott meg.
12. vers
Mert akinek van, annak adatik, és bővölködni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.
13. vers
Azért beszélek nekik példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.
14. vers
Beteljesedett rajtuk Ézsaiás jövendölése, amely így szól: Hallván halljatok, és ne értsetek, nézvén nézzetek, és ne lássatok!
15. vers
Megkövéredett ennek a népnek a szíve, és fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és én meg ne gyógyítsam őket.
16. vers
De a ti szemetek boldog, mert lát, fületek is, mert hall.
17. vers
Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, amiket ti láttok, és nem látták, és hallani, amiket ti hallotok, és nem hallották.
18. vers
Ti most azért halljátok meg a magvető példázatát.
19. vers
Amikor valaki hallja a mennyek országáról szóló igét, de nem érti, eljön a gonosz, és kiragadja a szívébe vetett magot. Ez az, amelyik az útfélre esett.
20. vers
A köves talajra hullott mag pedig az, amikor hallja valaki az igét, s mindjárt nagy örömmel fogadja,
21. vers
de nem gyökerezik meg benne, ezért csak ideigvaló, s amint nyomorgatás vagy üldözés támad az ige miatt, azonnal megtántorodik.
22. vers
A tövisek közé esett mag pedig az, aki hallgatja ugyan az igét, de az élet gondja és a gazdagság csábítása megfojtja az igét, úgyhogy nem terem gyümölcsöt.
23. vers
A jó földbe esett mag pedig az, aki hallja és érti az igét; ez gyümölcsöt is terem, némelyik százannyit, némelyik hatvanannyit, némelyik pedig harmincannyit.
24. vers
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe.
25. vers
De amikor az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment.
26. vers
Amikor pedig szárba szökkent a vetés, és termést hozott, felütötte fejét a konkoly is.
27. vers
A gazda szolgái előálltak, és így szóltak: Uram, nemde tiszta magot vetettél a földedbe? Honnan van azért benne konkoly?
28. vers
Ő pedig azt mondta nekik: Valamelyik ellenségem cselekedte ezt. A szolgák erre azt kérdezték: Akarod-e, hogy nekilássunk, és kigyomláljuk azokat?
29. vers
Ő azonban így szólt: Nem, mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt esetleg a búzát is kiszaggatjátok.
30. vers
Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratáskor majd azt mondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévébe, hogy elégessék, a búzát pedig takarítsátok be a csűrömbe.
31. vers
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet az ember elvet a szántóföldjébe.
32. vers
Kisebb ez minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak az ágain.
33. vers
Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet vett egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, mire az egész megkelt.
34. vers
Mindezeket példázatokban mondta Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem mondott nekik,
35. vers
hogy beteljesedjék a próféta mondása: Példázatokra nyitom meg számat, feltárom mindazt, ami a világ teremtése óta rejtve volt.
36. vers
Akkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba. Tanítványai pedig odamentek hozzá, és ezt mondták: Magyarázd meg nekünk a szántóföldben nőtt konkoly példázatát!
37. vers
Ő pedig így felelt: Aki a jó magot veti, az az Emberfia,
38. vers
a szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai.
39. vers
Az ellenség, aki a konkolyt veti, az ördög, az aratás a világvége, az aratók pedig az angyalok.
40. vers
Amint azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik, úgy lesz a világ végén is.
41. vers
Az Emberfia elküldi angyalait, és az ő országából összegyűjteti mindazokat, akik botránkozásokat okoztak, és akik gonoszul cselekedtek.
42. vers
Bevetik őket a tüzes kemencébe: lesz ott sírás és fogcsikorgatás.
43. vers
Akkor az igazak fénylenek, mint a nap az ő Atyjuk országában. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!
44. vers
Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, ha megtalál, elás, és örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.
45. vers
Ismét hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres.
46. vers
Amikor egy nagy értékű gyöngyre talált, elment, mindenét eladta, és megvásárolta azt.
47. vers
Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett kerítőhálóhoz, amely mindenféle halat összefog.
48. vers
Amikor megtelik, kivonják a partra, és nekiülve kiválogatják a javát edényekbe, a hasznavehetetlent pedig kidobják.
49. vers
Így lesz a világ végén is: eljönnek majd az angyalok, és kiválogatják az igazak közül a gonoszokat,
50. vers
és tüzes kemencébe vetik őket; lesz ott sírás és fogcsikorgatás.
51. vers
Megértettétek mindezt? Azok így feleltek: Megértettük.
52. vers
Ő pedig azt mondta: Ennélfogva minden írástudó, aki megtanulta, milyen a mennyek országa, hasonló az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő kamrájából.
53. vers
Jézus e példázatok elmondása után továbbment onnan.
54. vers
Hazájába érve a zsinagógában tanította őket, úgy, hogy megdöbbentek, és azt mondták: Honnan veszi ez az ember ezt a bölcsességet és ezeket az erőket?
55. vers
Hát nem ez az ácsmester fia? Nem Máriának hívják az ő anyját, testvéreit meg Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?
56. vers
Nemde közöttünk élnek nőtestvérei is? Honnan tudja hát mindezeket?
57. vers
És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a tulajdon hazájában és házában.
58. vers
Nem is tett ott sok csodát hitetlenségük miatt.
Könyvek
