Máté evangéliuma
10. fejezet
1. vers
Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék őket, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.
2. vers
A tizenkét apostol neve pedig ez: az első Simon, akit Péternek hívnak, és testvére, András; Jakab, Zebedeus fia és testvére, János;
3. vers
Fülöp és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedő; Jakab, Alfeus fia és Taddeus;
4. vers
Simon, a kananita és Júdás, az Iskáriótes, aki el is árulta őt.
5. vers
Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus, és megparancsolta nekik: Pogányok útjára ne térjetek le, és samáriai városba se menjetek be,
6. vers
hanem menjetek inkább Izráel házának elveszett juhaihoz!
7. vers
Menjetek, és hirdessétek mindenütt: Elközelített a mennyek országa!
8. vers
Betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok, leprásokat tisztítsatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok!
9. vers
Ne szerezzetek se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt az erszényetekbe,
10. vers
se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se botot, mert méltó a munkás a kenyerére.
11. vers
Amikor betértek egy városba vagy faluba, tudakozzátok meg, ki méltó ott erre, és annál maradjatok, míg csak tovább nem mentek.
12. vers
Ahogy bementek egy házba, köszöntsétek a ház népét.
13. vers
És ha méltó rá az a ház, szálljon rá békességetek, ha pedig nem méltó, békességetek térjen vissza rátok.
14. vers
És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja meg a beszédeteket, menjetek ki abból a házból vagy városból, és még a port is verjétek le a lábatokról.
15. vers
Bizony mondom nektek: Sodoma és Gomora földjének könnyebb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
16. vers
Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok.
17. vers
De óvakodjatok az emberektől, mert törvényszékre adnak és zsinagógáikban megkorbácsolnak titeket.
18. vers
Sőt helytartók és királyok elé hurcolnak titeket érettem, tanúbizonyságul nekik és a pogányoknak.
19. vers
De amikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, hogyan vagy mit szóljatok, mert megadatik nektek abban az órában, mit mondjatok.
20. vers
Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátok Lelke az, aki szól általatok.
21. vers
Akkor majd halálra adja testvér a testvérét, apa a gyermekét, és a gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket.
22. vers
És mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig helytáll, az megtartatik.
23. vers
Ha az egyik városban üldöznek titeket, fussatok a másikba. Bizony mondom nektek, végig sem járjátok Izráel városait, mire eljön az Emberfia.
24. vers
Nem feljebb való a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál.
25. vers
Elég a tanítványnak, ha olyan, mint mestere, és a szolga, mint az ő ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az ő háznépét!
26. vers
Azért ne féljetek tőlük! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne, sem olyan titok, amely ki ne tudódnék.
27. vers
Amit a sötétben mondok nektek, a világosságban mondjátok el, és amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek.
28. vers
És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni, hanem inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elveszítheti a gyehennában.
29. vers
Nemde két verebecskét meg lehet venni egy fillérért, de a ti Atyátok akarata nélkül egy sem esik le azok közül a földre?
30. vers
Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva.
31. vers
Ne féljetek tehát, ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
32. vers
Aki azért vallást tesz rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt;
33. vers
aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az én mennyei Atyám előtt.
34. vers
Ne gondoljátok, hogy békességet szerezni jöttem a földre; nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot.
35. vers
Azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő apja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő anyósa között,
36. vers
és hogy az embernek ellensége legyen saját háznépe.
37. vers
Aki inkább szereti apját vagy anyját, mint engem, nem méltó hozzám, és aki inkább szereti fiát és leányát, mint engem, nem méltó hozzám,
38. vers
és aki nem veszi föl az ő keresztjét, és nem úgy követ engem, nem méltó hozzám.
39. vers
Aki megtalálja az ő életét, elveszti azt, és aki elveszti az ő életét érettem, megtalálja azt.
40. vers
Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
41. vers
Aki befogadja a prófétát, mert az próféta, a próféta jutalmát kapja, és aki igaz embert fogad be, mivel az igaz ember, az igaz jutalmát nyeri.
42. vers
Aki pedig e kicsinyek közül egynek is inni ad csak egy pohár friss vizet azért, mert ő az én tanítványom, bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.
Könyvek
