Sámuel második könyve

22. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Dávid pedig ezt az éneket mondta az Úrnak azon a napon, amikor az Úr megszabadította minden ellenségének kezéből és Saul kezéből is.


2. vers

Ezt mondta:

Az Úr az én kősziklám, kőváram és szabadítóm.


3. vers

Isten az én erősségem, őbenne bízom.

Pajzsom ő és üdvösségem szarva,

erősségem és oltalmam.

Üdvözítőm, aki megszabadít az erőszakosságtól.


4. vers

Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó,

és megszabadulok ellenségeimtől.


5. vers

Mert a halál hullámai vettek körül,

az istentelenség árjai rettentettek engem.


6. vers

A Seol kötelei vettek körül,

és a halál tőrei meredtek ellenem.


7. vers

Szükségemben az Urat hívtam,

és Istenemhez kiáltottam.

Meghallotta lakóhelyéről szavamat,

és kiáltásom eljutott a fülébe.


8. vers

Akkor megrendült és rengett a föld,

az ég alapjai inogtak

és megrendültek, mert ő haragra gyúlt.


9. vers

Füst szállt föl orrából

és emésztő tűz szájából,

parázs izzott benne.


10. vers

Lehajtotta az eget,

és leszállt, és homály volt lába alatt.


11. vers

A kerúbon ment és röpült,

és a szelek szárnyán tűnt föl.


12. vers

Sötétségből sátrakat emelt maga körül,

szakadó esőből, sűrű fellegekből.


13. vers

Az előtte levő fényözönből

parázsló tűz izzott.


14. vers

Mennydörgött az Úr az égben,

és a Magasságos hangot adott.


15. vers

Kilőtte nyilait, és szétszórta azokat,

cikáztak villámai.


16. vers

Láthatóvá vált a tenger medre,

és a világ alapjai felszínre kerültek

az Úr feddésétől

és orra haragos szelétől.


17. vers

Lenyúlt a magasságból, és fölvett,

a mélységes vizekből kihúzott engem.


18. vers

Hatalmas ellenségeimtől megmentett;

gyűlölőimtől, akik erősebbek voltak nálam.


19. vers

Rám törtek nyomorúságom napján,

de az Úr az én támaszom volt.


20. vers

Tágas térre vitt ki engem,

megszabadított, mert jóakaróm ő.


21. vers

Igazságom szerint fizetett meg nekem az Úr,

kezem tisztasága szerint jutalmazott meg.


22. vers

Hiszen megőriztem az Úr útjait,

és nem szakadtam el gonoszul Istenemtől.


23. vers

Mert ítéletei mind előttem vannak,

és rendeléseitől nem távoztam el.


24. vers

Feddhetetlen voltam előtte,

és őrizkedtem a hamisságtól.


25. vers

Ezért megfizet nekem az Úr igazságom szerint,

szeme előtt való tisztaságom szerint.


26. vers

A hűségeshez hűséges vagy,

a tökéleteshez tökéletes.


27. vers

A tisztához tiszta vagy,

de a dacolóhoz kemény.


28. vers

Segítesz a nyomorult népen,

a fölfuvalkodottakat pedig megalázod szemeddel.


29. vers

Te vagy a mécsesem, Uram,

és az Úr bevilágít sötétségembe.


30. vers

Mert veled a harci seregen is átrontok,

Istenemmel a kőfalon is átugrom.


31. vers

Az Isten útja tökéletes,

az Úr beszéde színigaz.

Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek.


32. vers

Van-e Isten az Úron kívül?

Van-e kőszikla kívüle?


33. vers

Isten az én erős kőváram,

ő vezérli az igaz útját.


34. vers

Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasoké,

és magaslatokra állít engem.


35. vers

Ő tanítja kezemet harcra,

hogy karom ércíjat feszíthessen.


36. vers

Üdvösséged pajzsát adtad nekem,

és kegyelmed naggyá tett engem.


37. vers

Ösvényeimet kiszélesítetted alattam,

és bokáim meg nem tántorodtak.


38. vers

Üldözöm ellenségeimet, és elpusztítom őket,

nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.


39. vers

Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel sem kelhetnek,

lábam alatt hullanak el.


40. vers

Mert erővel öveztél föl engem a harcra;

alám vetetted azokat, akik ellenem támadtak.


41. vers

Megadtad, hogy ellenségeim megfutamodjanak;

gyűlölőimet elpusztíthattam.


42. vers

Körbenéztek, de nem volt, aki megszabadítsa őket;

az Úr felé néztek, de nem felelt nekik.


43. vers

Szétmorzsolom őket, mint a föld porát,

összezúzom, mint az utca sarát, széttaposom őket.


44. vers

Megmentettél népem lázadozásaitól;

népek fejévé tettél.

Olyan nép szolgál nekem, melyet nem ismertem.


45. vers

Idegen fiak hízelkednek nekem,

és egy hallásra engedelmeskednek.


46. vers

Az idegen fiak elbátortalanodnak,

és váraikból reszketve jönnek elő.


47. vers

Él az Úr, áldott az én kősziklám;

magasztaltassék Isten, szabadításom kősziklája.


48. vers

Isten az, aki bosszút áll értem,

és uralmam alá veti a népeket.


49. vers

Megment ellenségeimtől.

Te emelsz föl engem támadóim fölé,

és az erőszakosoktól megszabadítasz engem.


50. vers

Dicsérlek ezért, Uram, a népek között,

és zsoltárt énekelek nevednek.


51. vers

Nagy győzelmet ad királyának,

irgalmasságot cselekszik fölkentjével,

Dáviddal és magvával mindörökké!

Fejezetek:


Könyvek