Sámuel második könyve
10. fejezet
1. vers
Történt azután, hogy meghalt Ammón fiainak a királya, és fia, Hánún uralkodott helyette.
2. vers
Dávid azt mondta: Irgalmasságot cselekszem Hánúnnal, Náhás fiával, ahogy az ő apja is irgalmasságot cselekedett velem. Követséget küldött hát hozzá Dávid, hogy vigasztalja őt szolgái által apja halála miatt. Mikor Dávid szolgái megérkeztek Ammón fiainak a földjére,
3. vers
azt mondták az ammóniak vezérei uruknak, Hánúnnak: Vajon apád megbecsülését fejezi ki Dávid előtted azzal, hogy vigasztalókat küldött hozzád? Vajon Dávid nem inkább azért küldte-e hozzád szolgáit, hogy a várost megszemléljék, kikémleljék és teljesen elpusztítsák?
4. vers
Erre Hánún elfogatta Dávid szolgáit, szakálluk felét lenyíratta, ruháik felét levágatta az ülepükig, és elbocsátotta őket.
5. vers
Amint Dávidnak hírül adták ezt, eléjük küldött, mert ezeket az embereket igen csúffá tették, és ezt üzente a király: Maradjatok Jerikóban mindaddig, amíg megnő a szakállatok, és azután jöjjetek haza.
6. vers
Amikor látták Ammón fiai, hogy gyűlöletesek lettek Dávid előtt, követet küldtek, és zsoldjukba fogadták a bét-rehóbi arámokat és a cóbái arámokat, húszezer gyalogost, Maaká királyát ezer emberrel és a tóbiakat, tizenkétezer embert.
7. vers
Amint Dávid meghallotta ezt, elküldte Jóábot és a vitézek egész seregét.
8. vers
Kivonultak Ammón fiai is, és csatarendbe álltak a kapu bejáratánál. A cóbái és rehóbi arámok meg a tóbiak és Maaká külön álltak fel a mezőn.
9. vers
Jóáb látva, hogy elölről is, hátulról is ellenség veszi körül, kiválogatta Izráel népének színe-javát, és az arámokkal szemben állította föl őket.
10. vers
A nép maradékát öccse, Abisaj vezetésére bízta, hogy az ammóniakkal szemben állítsa föl őket.
11. vers
Ezt mondta: Ha erősebbek lesznek nálam az arámok, te segíts nekem. Ha pedig az Ammón fiai lesznek erősebbek nálad, akkor én megyek, hogy megsegítselek.
12. vers
Légy erős, és legyünk bátrak nemzetségünkért és Istenünk városaiért. Az Úr pedig cselekedjék úgy, ahogy neki tetszik.
13. vers
Mikor azután Jóáb és serege előrement az arámok ellen az ütközetre, azok megfutamodtak előle.
14. vers
Amikor Ammón fiai látták, hogy az arámok megfutottak, ők is megfutamodtak Abisaj elől, és beszaladtak a városba. Akkor Jóáb visszafordult az ammóniak üldözéséből, és Jeruzsálembe ment.
15. vers
Amikor az arámok látták, hogy az izráeliektől vereséget szenvedtek, összegyülekeztek.
16. vers
Akkor elküldött Hadadezer, és elhozatta a folyamon túli arámokat. Ezek megérkeztek Hélámba, élükön Sóbakkal, Hadadezer fővezérével.
17. vers
Megüzenték ezt Dávidnak, aki erre összegyűjtötte egész Izráelt, átkelt a Jordánon, és Hélámhoz érkezett. Az arám sereg fölsorakozott Dávid ellen, és megütközött vele.
18. vers
De megfutamodtak az arámok Izráel elől, és megölt Dávid az arámok közül hétszáz harci szekerest és negyvenezer lovast. Sóbakot, a sereg fővezérét is levágta, aki ott helyben meghalt.
19. vers
Mikor pedig látták mindazok a királyok, akik Hadadezer szolgái voltak, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől, békét kötöttek Izráellel, és szolgáltak nekik. Ezután az arámok nem merték többé segíteni az ammóniakat.
Könyvek
