⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Jeremiás
capítulo 48
verso 1
Ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene Moábról:
„Jaj Nébónak, mert elpusztították!
Kirjátaimot megszégyenítették és elfoglalták.
Megszégyenült a biztos menedék, és összezúzták.
verso 2
Nem dicsérik már Moábot.
Hesbonban kitervelték a bukását:
»Gyerünk, irtsuk ki mint nemzetet!«
Te is maradj csendben, ó, Madmen,
mert kard jár a nyomodban.
verso 3
Kiáltás hallatszik Horonaimból,
pusztítás és nagy összeomlás!
verso 4
Összeomlott Moáb,
kicsinyei kiáltanak.
verso 5
Luhit emelkedőjén felfelé haladva egyre csak sírnak.
Horonaimból lefelé jövet pedig fájdalmas sírást hallanak a katasztrófa miatt.
verso 6
Meneküljetek! Mentsétek az életeteket!
Legyetek olyanok, mint a borókafenyő a pusztában!
verso 7
Mivel a kincseidben bízol, és abban, amit megvalósítasz,
téged is elfoglalnak majd.
Kámos száműzetésbe megy
a papjaival és a fejedelmeivel együtt.
verso 8
Eljön a pusztító minden városra,
és egyetlen város sem menekül meg.
Elvész a völgy,
megsemmisül a síkság, ahogy Jehova megmondta.
verso 9
Állítsatok fel útjelzőt Moábnak,
mert amint romokba dől, elmenekül.
Városai rettegést keltővé lesznek,
és senki sem fog lakni bennük.
verso 10
Átkozott, aki hanyagul végzi a Jehovától kapott feladatát!
Átkozott, aki kíméli a vérontástól kardját!
verso 11
A moábiták gondtalanul éltek fiatalságuktól fogva,
mint a bor, mely a seprőn érlelődik.
Nem öntötték át őket egyik edényből a másikba,
és sosem mentek száműzetésbe.
Azért maradt ugyanolyan az ízük,
és az illatuk sem változott.
verso 12
»Ezért jönnek napok – ez Jehova kijelentése –, amikor embereket küldök, hogy felborítsák őket. Felborítják őket, és kiürítik edényeiket, nagy korsóikat pedig darabokra zúzzák.
verso 13
A moábiták szégyent vallanak Kámossal, ahogy Izrael népe is szégyent vallott Bétellel, amelyben bízott.
verso 14
Hogy meritek azt mondani: ’Erős harcosok vagyunk, készen állunk a csatára!’«
verso 15
»Moábot elpusztították,
betörtek városaiba.
Válogatott fiataljait is lemészárolták« –
ez a király kijelentése, akinek seregek Jehovája a neve.
verso 16
Hamar eléri a moábitákat a szerencsétlenség,
sebesen közeledik bukásuk.
verso 17
Együttéreznek majd velük a körülöttük levők,
mindazok, akik ismerik nevüket.
Mondjátok nekik: »Jaj, de összetört az erős vessző, a szépséges pálca!«
verso 18
Szállj le a dicsőségből,
és ülj le szomjúságban, ó, Dibonnak ott lakó lánya!
Mert eljött ellened Moáb pusztítója,
és romba dönti megerősített helyeidet.
verso 19
Állj meg az út mentén, és figyelj, Aróer lakosa!
Kérdezd meg a futásnak eredt férfitól és a menekülő nőtől: »Mi történt?«
verso 20
Moáb megszégyenült, és rettegés szállt rá.
Jajgass és kiálts!
Hirdessétek ki Arnonnál, hogy Moábot elpusztították!
verso 21
Ítélet jött a sík vidékre, Hólonra, Jahácra és Mefaátra;
verso 22
Dibonra, Nébóra és Bét-Diblátaimra;
verso 23
Kirjátaimra, Bét-Gámulra és Bét-Meonra;
verso 24
Kerijótra és Bocrára; és Moáb földjének minden városára, távoliakra és közeliekre.
verso 25
»Levágták Moáb szarvát,
eltörték a karját – ez Jehova kijelentése. –
verso 26
Itassátok le, mert felmagasztalta magát Jehovával szemben.
A saját hányásában fetreng Moáb,
és gúny tárgya lett.
verso 27
Hát nem volt gúny tárgya előtted Izrael?
Talán tolvajok közé tartozott,
hogy a fejedet kell csóválnod, és ellene kell beszélned?
verso 28
Hagyjátok el a városokat, és éljetek a sziklaszirten, Moáb lakosai!
Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a szurdok oldalában fészkel.«”
verso 29
„Hallottunk Moáb büszkeségéről – nagyon gőgös –,
önteltségéről, büszkeségéről, gőgjéről és szívének felfuvalkodottságáról.”
verso 30
„Ismerem dühöngését – ez Jehova kijelentése –,
de amit mond, az csak üres beszéd.
Nem fognak semmit sem elérni.
verso 31
Ezért fogok jajgatni Moáb miatt,
kiáltozni egész Moábért,
és siránkozni Kir-Heresz emberei miatt.
verso 32
Jobban siratlak, ó, Sibma szőlőtője,
mint ahogy Jázert siratták.
Viruló hajtásaid túlnyúltak a tengeren.
Elértek a tengerig, Jázerig.
Nyári gyümölcsödre és leszüretelt szőlődre
rátört a pusztító.
verso 33
Eltűnt az ujjongás, az öröm a gyümölcsösből
és Moáb földjéről.
Nem folyik bor a szőlőprésből.
Nem lesz, aki örömkiáltások között tapos.
Másfajta kiáltás hallatszik majd.”
verso 34
„Kiáltás hallatszik Hesbontól egészen Elealéig.
Jahácig hallatják a hangjukat,
Coártól Horonaimig, Eglát-Selisijáig.
Még Nimrim vizei is pusztasággá lesznek.
verso 35
Kipusztítom Moábból azt,
aki áldozatot visz a magaslatra,
és istenének áldoz – ez Jehova kijelentése. –
verso 36
Ezért zokog a szívem Moábért, mint egy fuvola,
és zokog a szívem Kir-Heresz embereiért, mint egy fuvola.
Mert oda fog veszni a vagyon, amelyet szerzett.
verso 37
Mert minden fej kopasz,
és minden szakállt lenyírtak.
Minden kezet bevagdaltak,
és a csípőjükön zsákruha van.”
verso 38
„Moábban minden tetőn,
és a köztereken is,
nem hallani mást, csak jajveszékelést.
Mert összetörtem Moábot,
mint egy hasznavehetetlen edényt – ez Jehova kijelentése. –
verso 39
Mennyire megrettent! Jajgassatok!
Moáb meghátrált szégyenében!
Gúny tárgyává lett Moáb,
és rémületet keltővé lett mindenkinek, aki csak körülötte van.”
verso 40
„Mert ezt mondja Jehova:
»Mint a sas, amely lecsap,
úgy terjeszti ki az ellenség a szárnyait Moáb fölé.
verso 41
Elfoglalják a városokat,
beveszik erődjeit.
Azon a napon Moáb harcosainak a szíve
olyanná lesz, mint a vajúdó nő szíve.«”
verso 42
„»Megsemmisül Moáb mint nép,
mert Jehovával szemben magasztalta fel magát.
verso 43
Rettegés, verem és csapda vár rád,
ó, Moáb lakosa! – ez Jehova kijelentése. –
verso 44
Aki a rettegés miatt menekül, beleesik a verembe;
és aki kijön a veremből, azt megfogja a csapda.«
»Mert elhozom Moábra büntetésük évét – ez Jehova kijelentése. –
verso 45
A menekülők Hesbon árnyékában állnak meg erőtlenül.
Mert tűz csap ki Hesbonból,
és láng Szihon közepéből.
Megemészti Moáb homlokát
és az erőszakos harcosok koponyáját.«
verso 46
»Jaj neked, ó, Moáb!
Kámos népe elveszett.
Hisz fiaid fogságba kerültek,
és lányaidat is száműzetésbe vitték.
verso 47
De az utolsó napokban egybegyűjtöm Moáb foglyait – ez Jehova kijelentése. –
Eddig tart a Moábra kimondott ítélet.«”
Libros
