⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Sámuel első könyve
capítulo 16
verso 1
Jehova végül így szólt Sámuelhez: „Meddig keseregsz még Saul miatt, ha én egyszer úgy döntöttem, hogy nem maradhat Izrael királya? Töltsd meg a szarudat olajjal, és menj. A betlehemi Isaihoz küldelek, mert az ő fiai közül választottam magamnak királyt.”
verso 2
Sámuel azonban ezt mondta: „Hogy mehetnék? Ha Saul meghallja ezt, megöl engem.” Jehova ezt válaszolta: „Vigyél magaddal egy fiatal tehenet, és mondd ezt: »Azért jöttem, hogy áldozzak Jehovának.«
verso 3
Hívd meg Isait az áldozatra, utána tudatom veled, mit tegyél. Kend fel nekem azt, akit mutatok neked.”
verso 4
Sámuel azt tette, amit Jehova mondott. Amikor megérkezett Betlehembe, és találkozott a város véneivel, azok remegtek a félelemtől, és ezt kérdezték: „Békés szándékkal jöttél?”
verso 5
Ő erre így szólt: „Békével jöttem, hogy áldozzak Jehovának. Szenteljétek meg magatokat, és gyertek velem az áldozatra.” Akkor megszentelte Isait és a fiait, majd összehívta őket az áldozatra.
verso 6
Amint bejöttek, és Sámuel meglátta Eliábot, ezt mondta magában: „Biztosan ő Jehova felkentje.”
verso 7
De Jehova így szólt Sámuelhez: „Ne a külsejére figyelj, se arra, hogy milyen magas, mert elvetettem őt. Mert Isten nem úgy látja a dolgokat, ahogy az ember. Az ember ugyanis a külsőt látja, Jehova viszont a szívbe is belelát.”
verso 8
Isai akkor odahívta Abinádábot, és Sámuel elé vitte, de ő ezt mondta: „Ő sem az, akit Jehova választott.”
verso 9
Isai ezután Sammahot vitte oda, de Sámuel ezt mondta: „Ő sem az, akit Jehova választott.”
verso 10
Isai már hét fiát vitte Sámuel elé, de Sámuel ezt mondta Isainak: „Egyikük sem az, akit Jehova választott.”
verso 11
Sámuel végül így szólt Isaihoz: „Ez az összes fiad?” Erre ő ezt mondta: „A legfiatalabb még nem került sorra, ő a juhokat legelteti.” Sámuel ekkor így szólt Isaihoz: „Küldj el érte, mert addig nem ülünk le enni, míg ide nem jön.”
verso 12
El is küldött érte, és odavitte Sámuel elé. Szép szemű volt, jó megjelenésű és életerős. Jehova akkor így szólt: „Kend fel, mert ő az!”
verso 13
Sámuel tehát fogta az olajosszarut, és felkente őt a testvérei jelenlétében. Attól a naptól fogva Jehova szelleme megerősítette Dávidot. Később Sámuel útnak indult, és elment Rámába.
verso 14
Jehova szelleme pedig eltávozott Saultól, és rossz szellem tartotta rettegésben, amelyet Jehova küldött.
verso 15
Így szóltak Saulhoz a szolgái: „Istentől jött rossz szellem tart téged rettegésben.
verso 16
Parancsolja meg hát urunk, hogy szolgáid, akik itt állnak előtted, keressenek egy ügyes hárfást. Amikor csak rossz szellem száll rád Istentől, ő hárfázni fog, és te jobban leszel.”
verso 17
Saul erre ezt mondta a szolgáinak: „Kérlek, keressetek nekem valakit, aki jól játszik, és hozzátok ide hozzám.”
verso 18
Az egyik szolga ezt mondta: „Én láttam, milyen szépen játszik a betlehemi Isai egyik fia! Bátor és erős harcos. Ügyesen tud beszélni, és jóképű. Jehova vele van.”
verso 19
Saul akkor követeket küldött Isaihoz ezekkel a szavakkal: „Küldd el hozzám a fiadat, Dávidot, aki a nyájat őrzi.”
verso 20
Isai tehát felpakolt egy szamárra némi kenyeret, egy tömlő bort meg egy fiatal kecskét, és elküldte ezeket Saulnak a fiával, Dáviddal.
verso 21
Így aztán Dávid elment Saulhoz, és a szolgálatába állt. Saul nagyon megkedvelte őt, ő pedig a fegyverhordozója lett.
verso 22
Saul üzenetet küldött Isainak: „Kérlek, hadd maradjon Dávid a szolgálatomban, mert elnyerte a jóindulatomat.”
verso 23
Amikor csak rossz szellem szállt Saulra Istentől, Dávid elővette a hárfát, és játszott rajta. Saul ilyenkor megnyugodott, jobban lett, és a rossz szellem eltávozott tőle.
Libros
