⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Sámuel első könyve
capítulo 11
verso 1
Ezek után az ammonita Náhás felvonult, és tábort ütött a gileádi Jábessel szemben. A jábesi emberek mind ezt mondták Náhásnak: „Köss velünk szövetséget, és téged fogunk szolgálni.”
verso 2
Az ammonita Náhás így szólt hozzájuk: „Csak azzal a feltétellel kötök veletek szövetséget, ha kiszúrhatom mindegyikőtöknek a jobb szemét. Ezzel fogom megalázni egész Izraelt.”
verso 3
A jábesi vének így válaszoltak neki: „Adj nekünk hét napot, hogy követeket küldhessünk Izrael egész területére. És ha nincs, aki megmentsen, akkor megadjuk magunkat.”
verso 4
Idővel a követek eljutottak Gibeába, ahol Saul élt, és elmondták e szavakat a nép füle hallatára. És az egész nép hangosan sírt.
verso 5
Saul épp akkor jött a mezőről a csorda mögött, és ezt mondta: „Mi történt a néppel? Miért sír?” Erre elmondták neki a jábesi emberek szavait.
verso 6
Amint Saul meghallotta ezeket a szavakat, Isten szelleme működni kezdett rajta, és éktelen haragra gerjedt.
verso 7
Fogott hát két bikát, földarabolta azokat, és a követek által szétküldte Izrael egész területére. A követek ezt mondták: „Aki nem követi Sault és Sámuelt, annak így fognak bánni a bikáival!” Jehova félelmet keltett a népben, úgyhogy egy emberként kivonultak.
verso 8
Aztán megszámolta őket Bézekben: az izraeliták 300 000-en, Júda emberei pedig 30 000-en voltak.
verso 9
Az odaérkezett követeknek akkor ezt mondták: „Így szóljatok a gileádi Jábes lakóihoz: »Holnap dél körül megmenekültök.«” El is mentek a követek, beszámoltak a jábesieknek, és azok nagyon örültek.
verso 10
Ezért a jábesiek ezt mondták Náhásnak: „Holnap megadjuk magunkat, és azt tehettek velünk, amit jónak láttok.”
verso 11
Másnap Saul három csapatra osztotta a népet. A hajnali őrszolgálatkor behatoltak a táborba, annak közepéig, és addig öldösték az ammonitákat, míg dél körül nem lett. Akik életben maradtak, úgy szétszóródtak, hogy kettő sem maradt közülük együtt.
verso 12
A nép ekkor így szólt Sámuelhez: „Ki mondta azt: »Csak nem Saul lesz a király fölöttünk?« Adjátok ki azokat az embereket, hogy megöljük őket!”
verso 13
Saul azonban ezt mondta: „Senkit sem szabad megölni ezen a napon, mert Jehova ma megmentette Izraelt.”
verso 14
Később Sámuel így szólt a néphez: „Gyertek, menjünk el Gilgálba, hogy újból kihirdessük, hogy Saul a király!”
verso 15
El is ment az egész nép Gilgálba, és királlyá tették Sault Jehova előtt Gilgálban. Aztán közösségi áldozatokat mutattak be ott Jehova előtt, és Saul Izrael minden férfiával együtt vidáman ünnepelt.
Libros
