⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Sámuel első könyve
capítulo 24
verso 1
Ahogy Saul visszatért a filiszteusok üldözéséből, jelentették neki: „Dávid Én-Gedi pusztájában van.”
verso 2
Saul erre magához vett 3000 férfit, akiket egész Izraelből választott, és elment, hogy felkutassa Dávidot meg az embereit a kőszáli kecskék kopár szikláin.
verso 3
Eljutott az út menti kő juhaklokhoz, ahol volt egy barlang. Saul bement oda, hogy szükségét végezze. Dávid és az emberei ezalatt a barlang egy eldugott, hátsó részében ültek.
verso 4
Így szóltak az emberei Dávidhoz: „Ez az a nap, amelyen azt mondja neked Jehova: »Lásd, kiszolgáltatom neked ellenségedet. Cselekedj vele úgy, ahogy jónak látod.«” Dávid tehát felkelt, és titkon levágta Saul ujjatlan köpenyének a szegélyét.
verso 5
Utána azonban bántotta a lelkiismerete Dávidot, amiért levágta Saul ujjatlan köpenyének a szegélyét.
verso 6
Ezt mondta az embereinek: „Jehova szemszögéből nézve el sem tudom képzelni, hogy ilyesmit tegyek urammal, Jehova felkentjével, hogy kezet emeljek rá, hiszen ő Jehova felkentje!”
verso 7
Dávid tehát visszatartotta az embereit ezekkel a szavakkal, és nem engedte, hogy megtámadják Sault. Saul pedig kiment a barlangból, és folytatta útját.
verso 8
Aztán Dávid is felkelt, és kiment a barlangból, majd Saul után kiáltott: „Uram, királyom!” Amikor Saul hátratekintett, Dávid mélyen meghajolt, arccal a föld felé, és leborult.
verso 9
Dávid így szólt Saulhoz: „Miért hallgatsz azokra az emberekre, akik azt mondják: »Figyelj! Dávid ártani akar neked.«
verso 10
Ezen a napon saját szemeddel láttad, hogy Jehova kiszolgáltatott nekem téged a barlangban. De amikor valaki azt mondta, hogy öljelek meg, én megszántalak, és ezt mondtam: »Nem emelek kezet uramra, mert ő Jehova felkentje.«
verso 11
Nézd, uram, igen, nézd csak az ujjatlan köpenyed szegélyét kezemben. Mert amikor levágtam az ujjatlan köpenyed szegélyét, nem öltelek meg. Most már láthatod és tudhatod, hogy nem akarok ártani neked, és nem akarok fellázadni ellened, és nem vétkeztem ellened, holott te vadászol rám, hogy elvedd az életem.
verso 12
Jehova ítéljen közötted és közöttem, és Jehova álljon rajtad bosszút értem, de én nem emelek rád kezet.
verso 13
A régi közmondás is úgy tartja: »A gonoszoktól gonoszság származik«, de én nem emelek rád kezet.
verso 14
Kicsoda után vonult ki Izrael királya? Kit kergetsz? Egy holt ebet? Egy árva bolhát?
verso 15
Jehova legyen a bíró, ő ítéljen közötted és közöttem. Ő látja és képviseli ügyemet, megítél engem, és kiszabadít a kezedből.”
verso 16
Dávid alig fejezte be Saulhoz intézett szavait, amikor Saul így szólt: „A te hangod az, fiam, Dávid?” És Saul hangosan sírni kezdett.
verso 17
Ezt mondta Dávidnak: „Te igazságosabb vagy nálam, mert te jól bántál velem, én viszont rosszal fizettem neked.
verso 18
Igen, ma megmondtad, milyen jót tettél velem azzal, hogy nem öltél meg, amikor Jehova kiszolgáltatott engem neked.
verso 19
Hiszen melyik ember az, aki ha rátalál ellenségére, sértetlenül útjára engedi? Jehova jóval fog jutalmazni téged azért, amit ma tettél velem.
verso 20
Most pedig figyelj rám! Biztosan tudom, hogy királyként fogsz uralkodni, és hogy a te kezedben fennmarad Izrael királysága.
verso 21
Esküdj meg nekem most Jehovára, hogy nem irtod ki leszármazottaimat utánam, és nem törlöd ki nevemet apám családjából.”
verso 22
Így hát Dávid megesküdött Saulnak, és azután Saul hazament. Dávid és az emberei pedig fölmentek a rejtekhelyükre.
Libros
