János evangéliuma

Chapters:

… 10 11 12 13 14 …   ⇤ ← 12 → ⇥

verse #1

Jézus tehát hat nappal a páska ünnepe előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül.

verse #2

Vacsorát készítettek ott neki, és Márta szolgált fel, Lázár pedig egyike volt azoknak, akik Jézussal együtt ültek az asztalnál.

verse #3

Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával.

verse #4

Tanítványai közül az egyik, Júdás Iskáriótes, aki el akarta őt árulni, így szólt:

verse #5

Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?

verse #6

De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.

verse #7

Jézus erre így szólt: Hagyd őt, hiszen a temetésem napjára szánta;

verse #8

mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek.

→ 5Móz 15,11

verse #9

Nagyon sokan megtudták a zsidók közül, hogy ő ott van, és odamentek; nemcsak Jézus miatt, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül.

verse #10

A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik,

verse #11

mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.

verse #12

Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,

verse #13

pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében, Izráel Királya!

→ Zsolt 118,26

verse #14

Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva:

verse #15

„Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve.”

→ Zak 9,9

verse #16

Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.

→ Jn 14,26

verse #17

Bizonyságot tett mellette a sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból, és feltámasztotta a halálból.

verse #18

Ezért is vonult ki elé a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette.

verse #19

A farizeusok pedig így szóltak egymáshoz: Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!

verse #20

Néhány görög is volt azok között, akik felmentek az ünnepre, hogy imádják az Istent.

verse #21

Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Uram, Jézust szeretnénk látni.

verse #22

Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak.

verse #23

Jézus így válaszolt nekik: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia.

verse #25

Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.

→ Mt 10,39; Mt 16,25

verse #26

Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.

verse #27

Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem!

→ Zsid 5,7

verse #28

Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.

verse #29

A sokaság pedig, amely ott állt, és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele.

verse #30

Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek.

verse #31

Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme.

verse #32

Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket.

→ Jn 3,14

verse #33

Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.

verse #34

A sokaság megkérdezte tőle: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökre megmarad: akkor hogyan mondhatod, hogy fel kell emeltetnie az Emberfiának? Ki ez az Emberfia?

→ Zsolt 110,4; Ézs 9,6; Dán 7,13

verse #35

Jézus ezt mondta nekik: Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.

→ Jn 1,5

verse #36

Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! Ezeket mondta Jézus, majd elment és elrejtőzött előlük.

verse #37

Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne,

verse #38

hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, amely így hangzik: „Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?”

→ Ézs 53,1; Róm 10,16

verse #39

Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás ezt is mondta:

verse #40

„Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.”

→ Ézs 6,9

verse #41

Ezeket mondta Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt.

→ Ézs 6,1

verse #42

Jóllehet a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallották meg ezt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából;

verse #43

mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.

verse #44

Jézus pedig hangos szóval ezt mondta: Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem;

verse #45

és aki engem lát, az azt látja, aki elküldött engem.

verse #46

Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.

verse #47

Ha valaki hallja az én beszédeimet, de nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.

verse #48

Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.

→ 5Móz 18,19

verse #49

Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.

verse #50

Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21