Királyok második könyve
24. fejezet
1. vers
Az ő idejében vonult föl Nebukadneccar, Babilónia királya, és szolgája lett Jójákim három esztendeig. De azután elfordult és elpártolt tőle.
2. vers
Az Úr pedig ráküldte a káldeusok seregeit és az arámok seregeit, továbbá a móábiak seregeit és az Ammón fiainak seregeit, hogy elpusztítsák, az Úr beszéde szerint, amelyet szólott szolgái, a próféták által.
3. vers
Bizony az Úr beszéde szerint történt ez Júdával, hogy elvesse őt arca elől Manassé bűneiért, mindazért, amit cselekedett.
4. vers
És az ártatlan vérért is, amelyet kiontott úgy, hogy betöltötte Jeruzsálemet ártatlan vérrel. Ezért nem akart az Úr megbocsátani neki.
5. vers
Jójákim többi dolga pedig és minden cselekedete vajon nincs-e megírva Júda királyainak krónikáskönyvében?
6. vers
És elaludt Jójákim, és atyáihoz tért, és fia, Jójákin lett a király.
7. vers
Egyiptom királya többé nem jött ki országából, mert Babilónia királya mindent elvett, ami csak az egyiptomi királyé volt, Egyiptom patakjától az Eufrátesz folyamig.
8. vers
Tizennyolc esztendős volt Jójákin, amikor királlyá lett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Nehustá volt, a jeruzsálemi Elnátán leánya.
9. vers
Az Úr szemében gonoszul cselekedett, pontosan úgy, ahogyan apja is cselekedett.
10. vers
Ebben az időben jöttek föl Nebukadneccarnak, Babilónia királyának szolgái Jeruzsálem ellen, és megszállták a várost.
11. vers
Maga Nebukadneccar, Babilónia királya is fölvonult a város ellen, amelyet már ostromoltak szolgái.
12. vers
Akkor Jójákin, Júda királya kiment Babilónia királyához az anyjával, szolgáival, parancsnokaival és udvari szolgáival együtt, de fogságra vetette őt Babilónia királya uralkodásának nyolcadik esztendejében.
13. vers
És elvitte onnan az Úr házának minden kincsét és a királyi palota kincseit, és összeszedetett minden aranyedényt, amelyet Salamon, Izráel királya csináltatott az Úr templomába, amint az Úr megmondotta neki.
14. vers
Fogságba vitte a jeruzsálemieket, minden parancsnokot és a hadsereg minden vitézét, tízezer foglyot, az összes mesterembert és a várépítőket is, úgyhogy a föld szegény népén kívül senki sem maradt ott.
15. vers
Jójákint is elhurcolta Babilóniába. A király anyját, a király feleségeit és udvari szolgáit és az ország erős vitézeit is fogságba hurcolta Jeruzsálemből Babilóniába.
16. vers
Az összes előkelő férfit, mind a hétezret, a mesterembereket és a lakatosokat, mind az ezret és az összes erős, harcra termett férfit fogságba vitte Babilóniába Babilónia királya.
17. vers
Azután Babilónia királya Mattanját, Jójákin nagybátyját tette meg helyette királlyá, és Cidkijjára változtatta a nevét.
18. vers
Huszonegy esztendős volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Hamútal volt, a libnai Jirmejáhú leánya.
19. vers
Az Úr szemében gonoszul cselekedett, pontosan úgy, ahogy Jójákim.
20. vers
Az Úr haragja miatt történt ez így Jeruzsálemmel és Júdával, amíg csak el nem vetette őket arca elől. Cidkijjá azonban elpártolt Babilónia királyától.
Könyvek
