Királyok második könyve
14. fejezet
1. vers
Jóásnak, Jóáház fiának, Izráel királyának második esztendejében kezdett uralkodni Amacjá, Jóásnak, Júda királyának a fia.
2. vers
Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának neve Jehóaddán volt, Jeruzsálemből származott.
3. vers
Az Úr szemében kedves dolgot cselekedett, de mégsem annyira, mint atyja, Dávid, hanem csak úgy tett mindent, mint atyja, Jóás.
4. vers
Mert a magaslatokat nem rontották le, hanem a nép még mindig ott áldozott és ott tömjénezett a magaslatokon.
5. vers
Mikor azután a birodalom megerősödött a kezében, megölette szolgáit, akik atyját, a királyt megölték azelőtt.
6. vers
De a gyilkosok fiait nem ölette meg, amint meg van írva Mózes törvénykönyvében, amelyben az Úr megparancsolta és megmondta: Meg ne öljék az atyákat a fiakért, se a fiakat meg ne öljék az atyákért! Ki-ki saját bűnéért haljon meg!
7. vers
Ugyanő levert tízezer edómit a Sós-völgyben, Szelát pedig bevette ostrommal és elnevezte Jokteélnek, és mind e mai napig ez a neve.
8. vers
Akkor követeket küldött Amacjá Jóáshoz, Jóáház fiához, aki Jéhúnak, Izráel királyának volt a fia, ezzel az üzenettel: Jöjj, nézzünk egymás szemébe!
9. vers
Jóás, Izráel királya erre ezt a választ küldte Amacjának, Júda királyának: A bogáncskóró, amely a Libánonon van, elküldött ezzel az üzenettel Libánon cédrusához: Add leányodat feleségül a fiamnak. De a mező vadja, amely a Libánonon van, átszaladt a bogáncskórón, és eltaposta.
10. vers
Azért fuvalkodtál fel szívedben, mert megverted az edómiakat? Elégedjél meg a dicsőséggel, és maradj otthon! Miért akarsz a szerencsétlenséggel harcra kelni, hogy elessél te magad, és elessen Júda is veled együtt?
11. vers
De Amacjá nem hallgatott rá, mire felvonult Jóás, Izráel királya, és szembeszálltak egymással, ő és Amacjá, Júda királya a júdai Bétsemesnél.
12. vers
De Izráel megverte Júdát, és mindenki elmenekült, ki-ki a maga sátrába.
13. vers
Amacját, Júda királyát, Jóásnak, Ahazjá fiának a fiát is elfogta Jóás, Izráel királya Bétsemesnél. Majd Jeruzsálem ellen vonult, és lerontotta Jeruzsálem várfalát, az Efraim kapujától egészen a Szöglet-kapuig, négyszáz könyök hosszúságban.
14. vers
Elvitt minden aranyat, minden ezüstöt és minden edényt, amelyet az Úr házában és a királyi palota kincsei között talált, majd túszokat is szedett, és visszatért Samáriába.
15. vers
Jóás egyéb dolgai pedig, amelyeket cselekedett, és bátor tettei, és hogy miképp hadakozott Amacjá, Júda királya ellen, vajon nincsenek-e megírva Izráel királyainak krónikáskönyvében?
16. vers
És elaludt és atyáihoz tért Jóás, és eltemették Samáriában, Izráel királyai mellé. Fia, Jeroboám uralkodott utána.
17. vers
De Amacjá, Jóásnak, Júda királyának fia Jóásnak, Jóáház fiának, Izráel királyának a halála után még tizenöt esztendeig élt.
18. vers
Amacjá egyéb dolgai vajon nincsenek-e megírva Júda királyainak krónikáskönyvében?
19. vers
Pártot ütöttek ellene Jeruzsálemben, mire ő Lákisba menekült. De utána küldtek Lákisba, és ott megölték.
20. vers
Majd visszahozták lovakon és eltemették Jeruzsálemben, Dávid városában az atyáihoz.
21. vers
Akkor Júda egész népe fogta a tizenhat éves Azarját, és őt tette királlyá atyja, Amacjá helyett.
22. vers
Ő építette föl Élatot, amelyet visszavett Júdának azután, hogy a király elaludt atyáival.
23. vers
Amacjának, Jóásnak, Júda királya fiának a tizenötödik esztendejétől fogva uralkodott Jeroboám, Jóásnak, Izráel királyának fia Samáriában negyvenegy esztendeig.
24. vers
Az Úr szemében gonoszul cselekedett, mert nem hagyta el Jeroboámnak, Nebát fiának egyetlen vétkét sem, aki bűnbe ejtette Izráelt.
25. vers
Ő szerezte vissza Izráel határát Hamáttól fogva a puszta tengerig az Úrnak, Izráel Istenének beszéde szerint, amelyet szólt szolgája, Jónás próféta, Amittaj fia által, aki Gat-Héferből való volt.
26. vers
Mert rátekintett az Úr Izráel igen nagy nyomorúságára, a szabad ember és a rabszolga ínségére, és hogy nincs senki, aki Izráelt megszabadíthatná.
27. vers
Nem mondta azt az Úr, hogy Izráel nevét eltörli az ég alól, ezért megszabadította őket Jeroboám, Jóás fia által.
28. vers
Jeroboám egyéb dolgai pedig és minden cselekedete és bátor tettei, hogy miképp hadakozott, és hogyan szerezte vissza Damaszkuszt és a Júdához tartozó Hamátot Izráelnek,* vajon nincsenek-e megírva Izráel királyainak krónikáskönyvében?
29. vers
És elaludt Jeroboám, és atyáihoz, Izráel királyaihoz tért, és fia, Zekarjá lett a király utána.
Könyvek
