Sámuel első könyve
7. fejezet
1. vers
Erre elmentek a kirjat-jeárimbeliek, és fölvitték az Úr ládáját, és bevitték Abinádáb házába, amely a dombon volt. Fiát, Eleázárt pedig az Úr ládájának őrzésére rendelték.
2. vers
Attól fogva, hogy a ládát Kirjat-Jeárimban hagyták, sok idő telt el, tudniillik húsz esztendő. És Izráelnek egész háza sóhajtozott az Úr után.
3. vers
Sámuel pedig így szólt Izráel egész házához: Ha teljes szívetekből megtértek az Úrhoz, és eltávolítjátok magatok közül az idegen isteneket és Astartékat, és szíveteket elkészítitek az Úrnak, és csak neki szolgáltok, akkor megszabadít benneteket a filiszteusok kezéből.
4. vers
Elhányták azért Izráel fiai a bálványokat és Astartékat, és csak az Úrnak szolgáltak.
5. vers
Akkor Sámuel ezt mondta: Gyűjtsétek össze Izráel egész népét Micpába, és imádkozni fogok értetek az Úrhoz.
6. vers
Összegyűltek azért Micpában, vizet merítettek, és kiöntötték az Úr előtt. Böjtöltek azon a napon, és így szóltak: Vétkeztünk az Úr ellen! Sámuel pedig bíráskodott Izráel fiain Micpában.
7. vers
Mikor pedig a filiszteusok meghallották, hogy Izráel fiai összegyűltek Micpában, felvonultak a filiszteusok fejedelmei Izráel ellen. Amikor meghallották ezt Izráel fiai, megrémültek a filiszteusoktól.
8. vers
Ezt mondták Sámuelnek: Ne szűnj meg könyörögni értünk az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy szabadítson meg minket a filiszteusok kezéből!
9. vers
Vett azért Sámuel egy szopós bárányt és feláldozta egészen elégő áldozatul az Úrnak. És fohászkodott Sámuel Izráelért az Úrhoz, és az Úr meghallgatta őt.
10. vers
Mialatt Sámuel az égőáldozatot végezte, eljöttek a filiszteusok, hogy megütközzenek Izráellel. Az Úr azonban hatalmas mennydörgést támasztott azon a napon a filiszteusok fölött, és annyira megzavarta őket, hogy vereséget szenvedtek Izráeltől.
11. vers
Akkor kijöttek Izráel emberei Micpából, üldözték a filiszteusokat, és verték őket egészen Bétkáron túl.
12. vers
Sámuel pedig vett egy követ, felállította Micpa és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mivel azt mondta: Mindeddig megsegített minket az Úr!
13. vers
A filiszteusok olyan megaláztatást szenvedtek el, hogy nem mentek többé Izráel határára. Az Úr keze sújtotta őket Sámuel egész életében.
14. vers
Izráel visszavette a városokat, amelyeket a filiszteusok elvettek tőle, Ekróntól fogva Gátig, és azok határát megszabadította Izráel a filiszteusok kezéből. Így lett béke Izráel és az emóriak között.
15. vers
Sámuel pedig egész életében Izráel bírája volt.
16. vers
Esztendőnként bejárta Bételt, Gilgált és Micpát, és bíráskodott Izráelben ezeken a helyeken.
17. vers
De mindig visszatért Rámába, mert ott volt a háza, és ott is bíráskodott Izráelnek, és ott oltárt is épített az Úrnak.
Könyvek
