Sámuel első könyve
13. fejezet
1. vers
Egy éve volt király Saul, és már két esztendeje uralkodott Izráel fölött,
2. vers
amikor* kiválasztott magának Izráelből háromezer embert. Ebből kétezer Saullal volt Mikmászban és Bétel hegyvidékén, ezer pedig Jónátánnal volt Gebában, Benjámin városában. A nép többi részét pedig elbocsátotta, mindenkit a maga hajlékába.
3. vers
És Jónátán megverte a filiszteusok előőrsét, amely Gebában volt, és meghallották ezt a filiszteusok. Saul pedig megfúvatta a trombitát az egész országban, ezt mondva: Hallják meg a héberek!
4. vers
És meghallotta egész Izráel a hírt, hogy megverte Saul a filiszteusok előőrsét, és gyűlöletessé vált Izráel a filiszteusok előtt. A nép pedig egybegyűlt Saul mellé Gilgálba.
5. vers
Összegyűltek a filiszteusok is, hogy Izráel ellen harcoljanak: harmincezer szekér és hatezer lovas volt együtt, a nép pedig olyan sok volt, mint a tenger partján a homok. Feljöttek, és tábort ütöttek Mikmásznál, Bét-Áventől keletre.
6. vers
Amikor látták Izráel férfiai, hogy bajban vannak, mert a hadinépet szorongatják, elrejtőzött a nép a barlangokba, a bokrok és a kősziklák közé, a sziklahasadékokba és a vermekbe.
7. vers
És a héberek közül egyesek átkeltek a Jordánon Gád és Gileád földjére. Saul pedig még Gilgálban volt, és az egész vele lévő nép rettegett.
8. vers
Azután hét napig várakoztak, a Sámuel által meghagyott ideig, de Sámuel nem jött el Gilgálba, a nép pedig elszéledt mellőle.
9. vers
Akkor azt mondta Saul: Hozzátok ide az égőáldozatot és a hálaáldozatokat. És égőáldozatot mutatott be.
10. vers
Amikor elvégezte az égőáldozatot, íme, megérkezett Sámuel, Saul pedig elébe ment, hogy köszöntse.
11. vers
Sámuel ezt mondta: Mit tettél? Saul így felelt: Amikor láttam, hogy a nép széledezni kezd mellőlem, és te nem jöttél el a meghagyott időre, a filiszteusok pedig összegyűltek már Mikmászban,
12. vers
azt mondtam, mindjárt reám törnek a filiszteusok Gilgálban, és én még nem imádkoztam az Úr színe előtt. Ezért nekibátorodtam, és bemutattam az égőáldozatot.
13. vers
Ekkor azt mondta Sámuel Saulnak: Esztelenül cselekedtél. Nem tartottad meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatát, amelyet neked parancsolt, pedig most mindörökre megerősítette volna az Úr a királyságodat Izráel fölött.
14. vers
Most azonban királyságod nem lesz állandó. Keresett az Úr magának szíve szerint való embert, akit az ő népe fölé fejedelmül rendelt, mert te nem tartottad meg, amit az Úr parancsolt neked.
15. vers
Fölkelt ezután Sámuel, és elment Gilgálból Benjámin városába, Gibeába.
És Saul megszámlálta a körülötte található népet, mintegy hatszáz embert.
16. vers
Saul és fia, Jónátán és a velük levő nép Benjámin városában, Gebában tartózkodott, a filiszteusok pedig Mikmásznál táboroztak.
17. vers
Akkor kivált a filiszteusok táborából három csapat. Az egyik csapat az Ofrá irányába vivő úton Súál földje felé tartott.
18. vers
A másik csapat a Béthórón felé vivő útra fordult. A harmadik pedig a határ felé vivő útra fordult, mely a Cebóím völgyén át a puszta felé tart.
19. vers
Kovácsot pedig egész Izráel földjén nem lehetett találni, mert a filiszteusok azt mondták: Ne csinálhassanak a héberek szablyát vagy dárdát!
20. vers
És egész Izráelnek a filiszteusokhoz kellett mennie, hogy megélesíttessék kapájukat, ekevasukat, fejszéjüket és sarlójukat,
21. vers
ha megtompultak a kapák, az ekevasak, a háromágú villák és a fejszék, vagy ha ki kellett egyenesíteni az ösztökéjüket.
22. vers
Ezért az ütközet napján az egész népnél, amely Saullal és Jónátánnal volt, sem kard, sem dárda nem volt található, hanem csak Saulnál és fiánál, Jónátánnál.
23. vers
És a filiszteusok előőrse Mikmász szorosáig nyomult előre.
Könyvek
