Psalm 108
Dávid zsoltáréneke.
Kész a szívem arra, Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!
Ébredj, lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt!
Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt.
Mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig.
Magasztaljanak a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön!
Segítsen jobbod, és hallgass meg minket, hogy megmenekülhessenek kedveltjeid!
Isten így szólt szentélyében: Örömmel adom örökségül Sikemet, és kiosztom a Szukkót-völgyet.
Enyém Gileád, enyém Manassé, Efraim sisak a fejemen, Júda a kormánypálcám,
Móáb pedig a mosdómedencém; Edómra teszem sarumat, Filiszteán diadalmaskodom.
Ki visz el az erős városba, ki vezet engem Edómba?
Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel!
Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen, mert az emberi segítség mit sem ér!
Isten segítségével hatalmas dolgokat viszünk véghez, ellenségeinket ő tapossa el!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150