Lukács evangéliuma
capítulo 7
verso 1
Miután befejezte a nép előtt elmondott összes beszédét, bement Kapernaumba.
verso 2
Egy százados szolgája, akit ura nagyon megbecsült, beteg volt, és már haldoklott.
verso 3
Az pedig, amikor hallott Jézus felől, elküldte hozzá a zsidók véneit, és arra kérte, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját.
verso 4
Azok Jézushoz mentek, és ilyen szavakkal kérlelték őt: Méltó, hogy megtedd neki,
verso 5
mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.
verso 6
Jézus azért elment velük. Amikor pedig már nem volt messze a háztól, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki: Uram, ne fáraszd magad, mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj.
verso 7
Sőt magamat sem tartottam méltónak arra, hogy hozzád menjek, hanem csak szólj egy szót, és meggyógyul a szolgám.
verso 8
Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, nekem is vannak alárendelt katonáim, és ha az egyiknek azt mondom: „Menj el!”, elmegy, vagy a másiknak: „Gyere ide!”, idejön; és ha szólok a szolgámnak: „Tedd meg ezt!”, megteszi.
verso 9
Jézus pedig ezeket hallva elcsodálkozott rajta, és hátrafordulva azt mondta az őt követő sokaságnak: Mondom nektek, ekkora hitet még Izráelben sem találtam!
verso 10
És a küldöttek visszatérve a házhoz a beteg szolgát már egészségesen találták.
verso 11
Nem sokkal ezután egy Nain nevű városba ment tanítványaival, és nagy sokaság követte.
verso 12
Amikor pedig a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egyetlen fiát az anyjának, aki özvegyasszony volt, és a városból nagy sokaság kísérte.
verso 13
Amikor az Úr meglátta, megszánta, és azt mondta neki: Ne sírj!
verso 14
Odament, megérintette a koporsót, az azt hordozók pedig megálltak. Ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel!
verso 15
Ekkor a halott felült, és beszélni kezdett. Jézus pedig átadta őt az anyjának.
verso 16
Félelem fogott el mindenkit, és dicsőítették Istent. Ezt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét.
verso 17
És elterjedt felőle ez a hír egész Júdeában és mindenütt a környéken.
verso 18
Jánosnak mindezt hírül vitték a tanítványai. Ő pedig magához hívott kettőt a tanítványai közül,
verso 19
és elküldte őket az Úrhoz ezzel a kérdéssel: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?
verso 20
Amikor azért azok a férfiak odaérkeztek, azt mondták: Keresztelő János küldött minket hozzád ezzel a kérdéssel: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?
verso 21
Abban az órában pedig sokakat gyógyított meg betegségekből, különféle bajokból, gonosz lelkektől, és sok vaknak adta vissza szeme világát.
verso 22
És Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és adjátok hírül Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok, hogy a vakok visszanyerik látásukat, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium hirdettetik.
verso 23
Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.
verso 24
Amikor elmentek János követei, Jánosról kezdett beszélni a sokaságnak: Mit látni mentetek ki a pusztába, szélingatta nádszálat?
verso 25
Hát mit látni mentetek ki, finom ruhába öltözött embert? Hiszen akik drága öltözetben vannak, és bővölködnek, a királyok palotáiban találhatók.
verso 26
Hát mit látni mentetek ki? Prófétát? Bizonnyal, de mondom nektek, prófétánál is nagyobbat.
verso 27
Ő az, akiről meg van írva: Íme, elküldöm követemet előtted, aki elkészíti előtted az utat.
verso 28
Mert mondom nektek, hogy az asszonytól születettek között egy sem nagyobb Keresztelő Jánosnál, de aki a legkisebb Isten országában, az is nagyobb nála.
verso 29
Amikor hallotta ezt az egész nép és a vámszedők, igazat adtak Istennek, és megkeresztelkedtek János keresztségével.
verso 30
A farizeusok pedig és a törvénytudók magukra nézve elvetették Isten akaratát, és nem keresztelkedtek meg általa.
verso 31
Kihez hasonlítsam azért e nemzedék embereit, és mihez hasonlók?
verso 32
Hasonlók a piacon ülő gyermekekhez, akik egymásnak kiáltoznak, és ezt mondják: Sípoltunk nektek, és nem táncoltatok, siratóénekeket énekeltünk nektek, és nem sírtatok.
verso 33
Mert eljött Keresztelő János, aki kenyeret sem eszik, bort sem iszik, és azt mondjátok: Ördög van benne.
verso 34
Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik, és ezt mondjátok: Íme, falánk és borivó ember, a vámszedők és bűnösök barátja.
verso 35
És a bölcsesség beigazolódott minden gyermeke által.
verso 36
A farizeusok egyike arra kérte, hogy vele egyék. Bement azért a farizeus házába, és asztalhoz telepedett.
verso 37
A városban volt egy bűnös életű asszony, aki amikor meghallotta, hogy ő a farizeus házánál van vendégségben, egy alabástromedényben drága kenetet hozott,
verso 38
megállt mögötte a lábánál sírva, könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg, majd csókolgatta, és megkente drága kenettel.
verso 39
Amikor látta ezt a farizeus, aki őt meghívta, azt mondta magában: Ez, ha próféta volna, tudná, ki és miféle asszony az, aki hozzáér; tudná, hogy bűnös.
verso 40
Jézus pedig így felelt: Simon, van valami mondanivalóm neked. Ő így szólt: Mester, mondd!
verso 41
Egy hitelezőnek volt két adósa. Az egyik ötszáz pénzzel volt adós, a másik pedig ötvennel.
verso 42
Mivel nem volt miből megadniuk, a hitelező mind a kettőnek elengedte. E kettő közül azért, mondd meg, melyik szereti őt jobban?
verso 43
Simon pedig azt mondta: Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el. Jézus erre így válaszolt: Helyesen ítéltél.
verso 44
Majd az asszony felé fordulva azt mondta Simonnak: Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és az én lábamnak vizet nem adtál, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg.
verso 45
Nem csókoltál meg engem, ő pedig amióta bejöttem, nem szűnt meg a lábamat csókolgatni.
verso 46
Olajjal sem kented meg a fejemet, ő pedig drága kenettel kente meg a lábamat.
verso 47
Azért azt mondom neked: Neki sok bűne bocsáttatott meg, mert nagyon szeretett, akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.
verso 48
Majd így szólt az asszonyhoz: Megbocsáttattak a te bűneid.
verso 49
És akik együtt ültek vele az asztalnál, kezdték magukban mondani: Ki ez, hogy a bűnöket is megbocsátja?
verso 50
Az asszonynak pedig azt mondta: A te hited megtartott téged. Menj el békességgel!
Libros
