Lukács evangéliuma

capítulo 13


Capítulos:


verso 1

Voltak ott abban az időben néhányan, akik hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével elegyítette.


verso 2

Ő ezt felelte nekik: Azt gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?


verso 3

Azt mondom nektek, hogy semmiképpen, sőt inkább: ha meg nem tértek, ti is mindnyájan ugyanígy elvesztek.


verso 4

Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, bűnösebb volt Jeruzsálem minden lakójánál?


verso 5

Azt mondom nektek, hogy semmiképpen, sőt inkább: ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.


verso 6

És ezt a példázatot mondta: Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjébe ültetve, és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, de nem talált.


verso 7

Azt mondta a vincellérnek: Íme, harmadik éve már, hogy idejárok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok. Vágd ki azért, miért is foglalná a földet hiába!


verso 8

Az pedig így válaszolt: Uram, hagyj békét neki még ebben az évben, míg körös-körül megkapálom és megtrágyázom,


verso 9

hátha terem jövőre, ha pedig mégsem, akkor majd kivágod.


verso 10

Egy szombaton Jézus egy zsinagógában tanított.


verso 11

Volt ott egy asszony, akiben betegségnek lelke lakozott már tizennyolc éve, és úgy meg volt görnyedve, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni.


verso 12

Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és azt mondta neki: Asszony, feloldattál a betegségedből!


verso 13

És rátette a kezét, mire az asszony azonnal felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.


verso 14

A zsinagóga elöljárója azonban megharagudott, hogy Jézus szombaton gyógyított, és azt mondta a sokaságnak: Hat nap van, amelyen munkálkodni kell, akkor jöjjetek gyógyíttatni magatokat, és ne szombaton!


verso 15

Az Úr azt válaszolta: Képmutató! Szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni?


verso 16

Hát Ábrahám leányát, akit a Sátán megkötözött immár tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton?


verso 17

Amikor ezeket mondta, ellenfelei mind megszégyenültek, és az egész nép örült mindazoknak a dicsőséges dolgoknak, amelyek általa történtek.


verso 18

Jézus pedig azt mondta: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam?


verso 19

Hasonló a mustármaghoz, amelyet elővett az ember, és elvetette a kertjében. Az pedig felnevekedett, fává lett, és az égi madarak fészket raktak az ágain.


verso 20

Majd így folytatta: Mihez hasonlítsam az Isten országát?


verso 21

Hasonló a kovászhoz, amelyet vett az asszony, és belekeverte három mérce lisztbe, mígnem az egész megkelt.


verso 22

Jeruzsálem felé menet városokon és falvakon haladt át, és mindenütt tanított.


verso 23

Egyszer valaki azt kérdezte tőle: Uram, ugye kevesen üdvözülnek? Ő pedig azt mondta nekik:


verso 24

Küzdjetek azért, hogy bemehessetek a szoros kapun, mert – mondom nektek – sokan próbálnak bemenni, és nem tudnak.


verso 25

Mert ahogy a ház ura felkel, és bezárja az ajtót, ti már kívül állva kezditek az ajtót zörgetni, mondva: Uram! Uram! Nyisd meg nekünk! Ő pedig azt feleli: Nem tudom, honnan valók vagytok.


verso 26

Akkor majd kezditek mondani: Teelőtted ettünk és ittunk, és az utcáinkon tanítottál.


verso 27

Ő pedig azt válaszolja: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok, távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!


verso 28

Ott sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan.


verso 29

És jönnek napkeletről és napnyugatról és északról és délről, és letelepednek az Isten országában.


verso 30

Mert vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.


verso 31

Még abban az órában jött hozzá néhány farizeus, és azt mondták neki: Menj, hagyd el ezt a helyet, mert Heródes meg akar ölni!


verso 32

Erre ő így válaszolt: Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, és harmadnapon célba érek.


verso 33

De nekem ma és holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.


verso 34

Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá, és ti nem akartátok!


verso 35

Íme, pusztán hagyatik a házatok, és bizony mondom nektek, hogy addig nem láttok engem, amíg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!

Capítulos:


Libros