Lukács evangéliuma
capítulo 16
verso 1
Majd azt mondta tanítványainak: Volt egy gazdag ember, és volt annak egy sáfára, akit bevádoltak nála, hogy eltékozolja vagyonát.
verso 2
Előhívatta azért, és azt mondta neki: Mit hallok felőled? Adj számot a sáfárságodról, mert különben nem lehetsz tovább sáfár!
verso 3
A sáfár azt mondta magában: Mitévő legyek, ha az uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek.
verso 4
Tudom, mit tegyek, hogy amikor sáfárságomtól megfosztanak, befogadjanak engem a házaikba.
verso 5
És magához hívatta urának minden egyes adósát, és azt mondta az elsőnek: Mennyivel tartozol az uramnak?
verso 6
Az pedig így felelt: Száz korsó olajjal. És azt mondta neki: Vedd az írásodat, ülj le, és írj hamar ötvenet!
verso 7
Azután azt mondta a másiknak: Te mennyivel tartozol? Az pedig így felelt: Száz kórus búzával. És azt mondta annak: Vedd az írásodat, és írj nyolcvanat!
verso 8
És dicsérte az úr a hamis sáfárt, hogy eszesen cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében eszesebbek a világosság fiainál.
verso 9
Én is mondom nektek, szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor az elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba.
verso 10
Aki a kevesen hű, az a sokon is hű, és aki a kevesen hamis, az a sokon is hamis.
verso 11
Ha azért a hamis mammonon nem voltatok hűek, ki bízná rátok az igazit?
verso 12
És ha a másén nem voltatok hűek, ki adja oda nektek, ami a tiétek?
verso 13
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.
verso 14
Hallották pedig mindezeket a farizeusok is, akik pénzszeretők voltak, és csúfolódtak.
verso 15
Ő pedig azt mondta nekik: Ti az emberek előtt igaznak tartjátok magatokat, de Isten ismeri a szíveteket, mert ami az emberek között magasztos, az Isten előtt utálatos.
verso 16
A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig voltak, attól fogva az Isten országát hirdetik, és mindenki küzdelem árán jut oda.
verso 17
Könnyebben elmúlik az ég és a föld, mintsem hogy a törvényből egy pontocska is elvesszen.
verso 18
Aki elbocsátja a feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az is házasságtörő.
Példabeszéd a gazdagról és a szegény Lázárról
verso 19
Volt pedig egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és mindennap nagy lakomát szerzett.
verso 20
És volt egy Lázár nevű koldus, aki fekélyekkel tele ott feküdt a kapuja előtt,
verso 21
és szívesen jóllakott volna a gazdag asztaláról lehullott morzsákkal, de csak a kutyák jöttek, hogy nyalják sebeit.
verso 22
Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok felvitték Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették.
verso 23
És amint a pokolban kínok között fölemelte szemeit, látta távolról Ábrahámot és Lázárt annak kebelén.
verso 24
Akkor így kiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy mártsa ujjának hegyét a vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert gyötrődöm e lángban!
verso 25
Ábrahám pedig azt mondta: Fiam, emlékezz rá, hogy a jókat te megkaptad az életedben, hasonlóképpen Lázár is a rosszakat, neki most vigasztalásban van része, te pedig gyötrődsz.
verso 26
Mindezeken felül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, úgyhogy akik át akarnának is menni innen hozzátok, nem mehetnek, sem azok onnan hozzánk át nem jöhetnek.
verso 27
Erre így szólt: Kérlek azért, Atyám, hogy akkor küldd el őt az apám házához,
verso 28
mert van öt testvérem, hadd tegyen nekik bizonyságot, nehogy ők is e gyötrelem helyére jussanak.
verso 29
Azt mondta neki Ábrahám: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassák azokat!
verso 30
Az pedig így szólt: Nem úgy, atyám, Ábrahám, mert ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, megtérnek.
verso 31
Ő pedig azt mondta neki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.
Libros
