⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
A királyok második könyve
capítulo 18
verso 1
Izrael királyának, Hóseának, Elah fiának a 3. évében Ezékiás, Júda királyának, Aháznak a fia lett a király.
verso 2
Ezékiás 25 évesen kezdett uralkodni, és 29 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás lánya volt, Abinak hívták.
verso 3
Ezékiás azt tette, amit Jehova helyesnek tart, pontosan úgy, ahogy az ősapja, Dávid cselekedett.
verso 4
Ő távolította el a magaslatokat, törte össze a szent oszlopokat, és vágta ki a szent rudat. Szétzúzta a rézkígyót is, amelyet Mózes készített. Ugyanis egészen addig Izrael népe áldozatokat mutatott be a rézkígyónak, hogy felszálljon az áldozatok füstje, és rézkígyóbálványnak hívták.
verso 5
Ezékiás Jehovában, Izrael Istenében bízott, és nem volt hozzá hasonló sem előtte, sem utána Júda összes királya között.
verso 6
Ragaszkodott Jehovához, nem tért el a követésétől, hanem mindig megtartotta a parancsolatokat, amelyeket Jehova Mózesnek adott.
verso 7
És Jehova vele volt. Bárhová ment is, bölcsen cselekedett. Fellázadt Asszíria királya ellen, és nem szolgált neki.
verso 8
A filiszteusokra is vereséget mért egészen Gázáig és a hozzá tartozó területekig, az őrtoronytól a megerősített városig.
verso 9
Ezékiás király 4. évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának, Elah fiának 7. évében Salmanassár, Asszíria királya felvonult Szamária ellen, és ostrom alá vette.
verso 10
Közel 3 év múltán el is foglalták. Ezékiás 6. évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának a 9. évében foglalták el Szamáriát.
verso 11
Asszíria királya azután száműzetésbe vitte Izraelt Asszíriába, és letelepítette őket Halában és Háborban a Gózán-folyónál, valamint a médek városaiban.
verso 12
Ez azért történt, mert nem hallgattak Istenüknek, Jehovának a szavára, hanem folyton megszegték szövetségét, mindazt, amit Mózes, Jehova szolgája megparancsolt. Nem is hallgattak rá, és nem is engedelmeskedtek neki.
verso 13
Ezékiás király 14. évében Asszíria királya, Szanhérib felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és elfoglalta azokat.
verso 14
Így hát Júda királya, Ezékiás üzenetet küldött Asszíria királyának Lákisba: „Hibáztam. Vonulj vissza tőlem, és bármit megadok neked, amit kivetsz rám.” Asszíria királya erre kivetett Júda királyára, Ezékiásra 300 ezüsttalentumot és 30 aranytalentumot.
verso 15
Ezékiás oda is adott minden ezüstöt, ami Jehova házában és a király házának kincstáraiban volt.
verso 16
Abban az időben távolította el Ezékiás Jehova templomának ajtóit, és az ajtófélfákat, amelyeket ő maga, Júda királya borított be, aztán odaadta azokat Asszíria királyának.
verso 17
Asszíria királya akkor elküldte a tartánt, a rabszáriszt és a rabsakét Lákisból egy óriási hadsereggel Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe. Felvonultak Jeruzsálembe, és elfoglalták helyüket a felső tó vízvezetékénél, amely a ruhatisztító mezejének országútjánál van.
verso 18
Amikor szólították a királyt, hogy jöjjön ki, Eljákim, Hilkija fia, aki a háznép fölé volt rendelve, meg Sébna, a titkár, és Jóah, az emlékíró, Asáf fia jött ki hozzájuk.
verso 19
A rabsaké ekkor így szólt hozzájuk: „Mondjátok csak meg Ezékiásnak: »Így szól a nagy király, Asszíria királya: ’Mitől vagy olyan magabiztos?
verso 20
Azt mondod: „Megvan a stratégiám és a hatalmam ahhoz, hogy háborúzzak”, de ezek csak üres szavak. Kiben bízol, hogy fel mersz lázadni ellenem?
verso 21
Lám! Egyiptomnak, e törött nádszálnak a támogatásában bízol, amely, ha rátámaszkodna az ember, belemenne a tenyerébe, és átszúrná. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazokhoz, akik benne bíznak.
verso 22
Ha pedig azt mondjátok nekem: „Jehova Istenünkben bízunk”, vajon nem az ő magaslatait és oltárait távolította el Ezékiás, miközben azt mondja Júdának és Jeruzsálemnek: „Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg Jeruzsálemben.”’«
verso 23
Most tehát köss fogadást urammal, Asszíria királyával: adok neked 2000 lovat, ha tudsz elég lovast ültetni rájuk.
verso 24
Már hogy tudnál visszavonulásra kényszeríteni egyetlen kormányzót is uram legkisebb szolgái közül, mikor te Egyiptomban bízol, hogy szekereket és lovasokat kapj?
verso 25
Talán Jehova felhatalmazása nélkül jöttem fel ez ellen a hely ellen, hogy elpusztítsam? Maga Jehova mondta nekem: »Menj fel ez ellen az ország ellen, és pusztítsd el.«”
verso 26
Akkor Eljákim, Hilkija fia, és Sébna meg Jóah így szólt a rabsakéhoz: „Kérünk, arámi nyelven beszélj a te szolgáiddal, mert értjük, és ne beszélj velünk a zsidók nyelvén a fal tetején levő nép füle hallatára.”
verso 27
De a rabsaké ezt mondta nekik: „Vajon csak uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat? Nemde a fal tetején ülő emberekhez is, akik a saját ürüléküket fogják enni, és a saját vizeletüket fogják inni veletek együtt?”
verso 28
A rabsaké tehát ott állt, és hangosan ezt kiáltotta a zsidók nyelvén: „Halljátok meg a nagy királynak, Asszíria királyának szavát!
verso 29
Ezt mondja a király: »Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen titeket, mert nem tud kiszabadítani benneteket a kezemből.
verso 30
Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rávegyen titeket arra, hogy Jehovában bízzatok, ezt mondva: ’Jehova biztosan megment minket, és ez a város nem kerül Asszíria királyának a kezébe.’
verso 31
Ne hallgassatok Ezékiásra, mert Asszíria királya ezt mondja: ’Kössetek békét velem, és adjátok meg magatokat! Akkor mindegyikőtök a saját szőlőtőjéről és a saját fügefájáról fog enni, és a maga víztárolójából fog inni,
verso 32
amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket egy olyan földre, amilyen a ti földetek, gabonának és újbornak földjére, kenyérnek és szőlőskerteknek földjére, olajfáknak és méznek földjére. Akkor életben maradtok, és nem haltok meg. Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ő csak félrevezet titeket, ezt mondva: „Jehova megment minket!”
verso 33
Hát kiszabadította-e a nemzetek bármelyik istene is a maga országát Asszíria királyának kezéből?
verso 34
Hol vannak Hamát és Arpád istenei? Hol vannak Szefárvaim, Héna és Ivva istenei? Kiszabadították-e Szamáriát a kezemből?
verso 35
Az országok összes istene közül kik azok, akik kiszabadították országukat a kezemből, hogy Jehova ki tudná szabadítani Jeruzsálemet a kezemből?’«”
verso 36
A nép viszont hallgatott, és egy szót sem felelt neki, mert a király parancsa így szólt: „Ne válaszoljatok neki.”
verso 37
Eljákim, Hilkija fia pedig, aki a háznép fölé volt rendelve, és Sébna, a titkár, meg Jóah, az emlékíró, Asáf fia elmentek Ezékiáshoz megszaggatott ruhában, és jelentették neki, hogy mit mondott a rabsaké.
Libros
