⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
A királyok második könyve
capítulo 8
verso 1
Elizeus ezt mondta annak az asszonynak, akinek a fiát életre keltette: „Menj el a háznépeddel, és lakjál idegenként bárhol, ahol tudsz, mert Jehova elhatározta, hogy éhínség lesz, és 7 évig fog az tartani az országban.”
verso 2
Az asszony erre elindult, és azt tette, amit az igaz Isten embere mondott. Elment a háznépével, és a filiszteusok földjén telepedett le 7 évre.
verso 3
7 év elteltével az asszony visszatért a filiszteusok földjéről, és a királyhoz fordult, hogy visszakapja a házát és a földjét.
verso 4
A király ekkor éppen Géházival, az igaz Isten emberének szolgájával beszélt, és így szólt: „Kérlek, mondd el nekem mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Elizeus tett!”
verso 5
Amint Géházi éppen arról beszélt a királynak, hogy Elizeus hogyan keltette életre a halottat, megjelent az asszony – akinek a fiát életre keltette –, hogy a királyhoz forduljon a háza és a földje ügyében. Géházi rögtön megszólalt: „Uram, királyom, ez az az asszony, és ez a fia, akit Elizeus életre keltett.”
verso 6
A király erre kérdezgette az asszonyt, az pedig elmondta neki a történteket. Akkor a király kijelölt mellé egy udvari tisztviselőt, ezt mondva neki: „Add vissza mindenét, és azt az összeget is, amit a szántóföldje jövedelmezett volna attól a naptól számítva, hogy elhagyta az országot, egészen mostanáig.”
verso 7
Elizeus elment Damaszkuszba. Ben-Hadád, Szíria királya ekkor beteg volt. Jelentették hát neki: „Az igaz Isten embere idejött.”
verso 8
A király akkor így szólt Hazáelhez: „Vigyél magaddal ajándékot, és menj az igaz Isten embere elé. Kérdezd meg általa Jehovát: »Felgyógyulok ebből a betegségből?«”
verso 9
Hazáel tehát elindult, hogy találkozzon vele, és ajándékot vitt magával, mindenféle jó dolgot Damaszkuszból, amennyit 40 teve elbír. Odament, megállt előtte, és ezt mondta: „Szolgád, Ben-Hadád, Szíria királya küldött engem hozzád, hogy megkérdezzelek: »Felgyógyulok ebből a betegségből?«”
verso 10
Elizeus így válaszolt neki: „Menj, és mondd meg neki: »Biztosan felgyógyulsz.« De Jehova feltárta nekem, hogy meg fog halni.”
verso 11
És mereven nézte őt, mígnem zavarba ejtő volt már a helyzet. Akkor az igaz Isten embere sírva fakadt.
verso 12
Hazáel ezt kérdezte: „Miért sír az én uram?” Ő így válaszolt: „Mert tudom, milyen kárt okozol majd Izrael népének. Megerősített helyeiket felgyújtod, válogatott férfiaikat kardélre hányod, gyermekeiket darabokra zúzod, és terhes asszonyaikat felhasítod.”
verso 13
Hazáel így szólt: „Hogyan tehetne ilyet a te szolgád, aki nem több egy kutyánál?” Elizeus azonban ezt mondta: „Jehova feltárta nekem, hogy te leszel Szíria királya.”
verso 14
Ezután elment Elizeustól, és visszatért az urához. Az megkérdezte tőle: „Mit mondott neked Elizeus?” Ő így felelt: „Azt mondta nekem, hogy biztosan meggyógyulsz.”
verso 15
Másnap viszont Hazáel fogott egy takarót, vízbe mártotta, és a király arcára szorította, míg az megfulladt, és meghalt. És Hazáel lett a király utána.
verso 16
Izrael királyának, Jórámnak, Aháb fiának az 5. évében, amikor Josafát volt Júda királya, Jórám, Júda királyának, Josafátnak a fia király lett.
verso 17
Harminckét évesen lett király, és 8 évig uralkodott Jeruzsálemben.
verso 18
Izrael királyaihoz hasonlóan cselekedett, úgy, ahogy az Aháb családjából valók tették, mert Aháb lánya lett a felesége, és azt tette, amit Jehova rossznak tart.
verso 19
De Jehova nem akarta elpusztítani Júdát Dávidért, az ő szolgájáért, mivel megígérte neki, hogy mindig az ő leszármazottai fognak uralkodni.
verso 20
Az ő napjaiban lázadt fel Edom Júda ellen, aztán saját királyt választott magának.
verso 21
Jórám ezért átment Cairba a szekereivel együtt. Elindult éjszaka, és legyőzte az edomitákat, akik körülvették őt meg a szekerek parancsnokait. A csapatok pedig elmenekültek a sátraikhoz.
verso 22
De Edom mind a mai napig lázadozik Júda ellen. Libna is akkoriban lázadt fel.
verso 23
Jórám egyéb dolgai, minden cselekedete, le vannak írva a júdabeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében.
verso 24
Végül Jórám meghalt, és eltemették ősapái mellé Dávid városában. A fia, Aházia lett a király utána.
verso 25
Izrael királyának, Jórámnak, Aháb fiának a 12. évében lett király Aházia, Júda királyának, Jórámnak a fia.
verso 26
Aházia 22 évesen lett király, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Izrael királyának, Omrinak volt az unokája, Atáliának hívták.
verso 27
Aházia Aháb családjához hasonlóan cselekedett, és akárcsak Aháb családja, ő is azt tette, amit Jehova rossznak tart, mert Aháb családjával volt rokonságban házasság által.
verso 28
Hadba vonult hát Jórámmal, Aháb fiával együtt Hazáel, Szíria királya ellen Rámót-Gileádba, de a szírek megsebesítették Jórámot.
verso 29
Jórám király ezért visszament Jezréelbe, hogy felépüljön a sebesüléséből, amelyet a szírek okoztak neki Rámában, amikor Hazáel, Szíria királya ellen hadakozott. Júda királya, Aházia, Jórám fia pedig lement Jezréelbe, hogy meglátogassa Jórámot, Aháb fiát, mert megsebesült.
Libros
