⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
A királyok második könyve
capítulo 17
verso 1
Júda királyának, Aháznak a 12. évében Hósea, Elah fia lett a király Szamáriában Izrael felett, és 9 évig uralkodott.
verso 2
Azt tette, amit Jehova rossznak tart, de nem annyira, mint az előtte uralkodó izraeli királyok.
verso 3
Salmanassár, Asszíria királya felvonult ellene, Hósea pedig a szolgája lett, és sarcot kezdett fizetni neki.
verso 4
Asszíria királya azonban megtudta, hogy Hósea részt vett egy összeesküvésben, az ugyanis követeket küldött Egyiptom királyához, Szóhoz, és nem vitte fel Asszíria királyának a sarcot, mint a korábbi években. Asszíria királya ezért börtönbe záratta, és megkötözve tartotta.
verso 5
Akkor Asszíria királya betört az országba, fölvonult Szamária ellen, és 3 évig ostromolta.
verso 6
Hósea 9. évében Asszíria királya elfoglalta Szamáriát. Majd száműzetésbe hurcolta Izrael népét Asszíriába, és letelepítette őket Halában és Háborban a Gózán-folyónál, valamint a médek városaiban.
verso 7
Ez azért történt, mert Izrael népe vétkezett Jehova, az ő Istene ellen, aki felhozta őket Egyiptom földjéről a fáraónak, Egyiptom királyának az uralma alól. Más isteneket imádtak,
verso 8
és azoknak a nemzeteknek a szokásait követték, amelyeket Jehova kiűzött az izraeliták elől, továbbá azokat a szokásokat követték, melyeket Izrael királyai vezettek be.
verso 9
Az izraeliták olyan dolgokat tettek, amik nem voltak helyesek Istenük, Jehova előtt. Magaslatokat építettek minden városukban, az őrtoronytól a megerősített városig.
verso 10
Szent oszlopokat és szent rudakat emeltek maguknak minden magas dombon és minden dús lombú fa alatt.
verso 11
Minden magaslaton áldozatokat mutattak be, hogy felszálljon azok füstje, éppúgy, mint azok a nemzetek, amelyeket Jehova száműzött előlük. Folyton gonosz dolgokat cselekedtek, hogy bosszantsák Jehovát.
verso 12
Undorító bálványokat szolgáltak, amelyekről Jehova ezt mondta nekik: „Ne tegyétek ezt!”
verso 13
Jehova állandóan figyelmeztette Izraelt és Júdát minden prófétája és minden látnok által, ezt mondva: „Hagyjatok fel gonosz tetteitekkel! Tartsátok meg parancsolataimat és rendeleteimet, vagyis mindent, ami le van írva a törvényben, amelyet ősapáitoknak adtam, és amelyet eljuttattam hozzátok szolgáim, a próféták által.”
verso 14
Ők azonban nem figyeltek, és ugyanolyan makacsok voltak, mint ősapáik, akik nem hittek Jehovában, az ő Istenükben.
verso 15
Minduntalan elvetették rendelkezéseit és ősapáikkal kötött szövetségét, valamint emlékeztetőit, amelyeket figyelmeztetésül adott nekik. Semmit érő bálványokat követtek, és maguk is semmit érők lettek, mivel a körülöttük levő nemzeteket utánozták, amelyek felől Jehova azt parancsolta nekik, hogy ne utánozzák őket.
verso 16
Folyton elhagyták Istenüknek, Jehovának minden parancsolatát, és két borjú formájú fémszobrot készítettek, meg egy szent rudat. Meghajoltak az ég egész serege előtt, és Baált szolgálták.
verso 17
Továbbá elégették fiaikat és lányaikat, jósoltak, előjelek után kutattak, és szándékosan azt tették, amit Jehova rossznak tart, hogy bosszantsák őt.
verso 18
Jehova ezért nagyon megharagudott Izraelre, úgyhogy eltávolította őket a színe elől, és csak Júda törzsét hagyta meg.
verso 19
De Júda sem tartotta meg Istenének, Jehovának a parancsolatait, hanem ő is Izrael szokásait követte.
verso 20
Jehova ezért elvetette Izrael minden leszármazottját. Megalázta és fosztogatóknak szolgáltatta ki őket, mígnem eltaszította őket a színe elől.
verso 21
Elszakította Izraelt Dávid házától, ők pedig Jeroboámot, Nébát fiát tették meg királynak. De Jeroboám elfordította Izraelt Jehova imádatától, és arra indította őket, hogy nagy bűnt kövessenek el.
verso 22
Izrael népe követte Jeroboámot annak összes bűnében. Nem hagytak fel azokkal,
verso 23
mígnem Jehova eltávolította Izraelt a színe elől, ahogy azt kijelentette szolgái, a próféták által. Izraelt tehát száműzetésbe vitték a földjéről Asszíriába, és mind a mai napig ott van.
verso 24
Asszíria királya azután embereket hozott Babilonból, Kútából, Avvából, Hamátból meg Szefárvaimból, és letelepítette őket Szamária városaiban az izraeliták helyébe. Birtokba is vették Szamáriát, és annak városaiban éltek.
verso 25
A letelepedésükkor nem imádták Jehovát, ezért Jehova oroszlánokat küldött közéjük, és azok megöltek néhány embert.
verso 26
Ezt aztán jelentették Asszíria királyának: „A nemzetek, amelyeket száműztél, és letelepítettél Szamária városaiban, nem ismerik az ország Istenének vallását. Ezért ő állandóan oroszlánokat küld közéjük, melyek megölik őket, mivel senki sem ismeri az ország Istenének vallását.”
verso 27
Asszíria királya erre megparancsolta: „Küldjetek vissza egy papot azok közül, akiket száműzetésbe hurcoltatok onnan, hogy ott lakjon, és tanítsa őket az ország Istenének vallására.”
verso 28
Így hát visszatért az egyik Szamáriából száműzött pap, hogy Bételben lakjon. Tanítani kezdte őket, hogy hogyan kell imádniuk Jehovát.
verso 29
De azért mindegyik nemzet elkészítette a maga istenét. Ezeket aztán elhelyezték a magaslatokon levő imádati házakban, amelyeket még a szamáriaiak készítettek. Minden nemzet így tett abban a városban, ahol lakott.
verso 30
Babilon emberei tehát elkészítették Szukkót-Benótot, Kút emberei elkészítették Nergált, Hamát emberei elkészítették Asimát,
verso 31
az avvaiak pedig elkészítették Nibházt és Tartákot. A szefárvaimiak elégették a fiaikat Adramméleknek és Anamméleknek, Szefárvaim isteneinek.
verso 32
Habár tisztelték Jehovát, papokat jelöltek ki a magaslatokra a köznép köréből, ezek pedig szolgálatot láttak el az érdekükben a magaslatokon levő imádati házakban.
verso 33
Tehát tisztelték ugyan Jehovát, de valójában a maguk isteneit imádták azoknak a nemzeteknek a vallása szerint, amelyek közül kitelepítették őket.
verso 34
Mind a mai napig a korábbi vallásuk szerint cselekednek. Egyikük sem imádja Jehovát, senki sem tartja be a rendeleteit, bírói döntéseit, a törvényt és a parancsolatot, amelyet Jehova Jákob fiainak adott, akinek a nevét Izraelre változtatta.
verso 35
Amikor Jehova szövetséget kötött velük, megparancsolta nekik: „Ne imádjatok más isteneket, ne hajoljatok meg előttük, ne is szolgáljátok őket, és ne is áldozzatok nekik.
verso 36
Inkább Jehovát imádjátok, aki felhozott titeket Egyiptom földjéről nagy hatalommal és kinyújtott karral. Előtte hajoljatok meg, és neki áldozzatok.
verso 37
Mindig gondosan tartsátok meg a rendelkezéseket, a bírói döntéseket, meg a törvényt és a parancsolatot, amelyet megírt számotokra. Ne imádjatok más isteneket!
verso 38
Ne felejtsétek el a szövetséget, amelyet kötöttem veletek. Ne imádjatok más isteneket!
verso 39
Inkább Jehovát, a ti Isteneteket imádjátok, mert ő ment meg titeket minden ellenségetektől.”
verso 40
De ők nem engedelmeskedtek, hanem korábbi vallásuk szerint cselekedtek.
verso 41
Ezek a nemzetek imádni kezdték Jehovát, de a maguk faragott bálványait is szolgálták. Fiaik is, unokáik is mind a mai napig úgy cselekednek, ahogy ősapáik cselekedtek.
Libros
