⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

A királyok második könyve

capítulo 16


Capítulos:


verso 1

Pékának, Remália fiának a 17. évében Aház, Jótámnak, Júda királyának a fia lett a király.


verso 2

Aház 20 évesen kezdett uralkodni, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. Az ősapjával, Dáviddal ellentétben nem azt tette, amit Jehova, az ő Istene helyesnek tart.


verso 3

Ehelyett Izrael királyaihoz hasonlóan cselekedett, sőt a saját fiát is elégette áldozatként azoknak a nemzeteknek az utálatos szokásai szerint, amelyeket Jehova korábban elűzött az izraeliták elől.


verso 4

Továbbá áldozott a magaslatokon, a dombokon és minden dús lombú fa alatt, hogy az áldozatok füstje felszálljon.


verso 5

Akkoriban vonult fel Szíria királya, Recin és Izrael királya, Péka, Remália fia Jeruzsálem ellen. Ostromot indítottak Aház ellen, de nem tudták bevenni a várost.


verso 6

Abban az időben Szíria királya, Recin visszacsatolta Elátot Edomhoz, majd kiűzte a zsidókat Elátból. Az edomiták pedig bementek Elátba, és mind a mai napig ott vannak.


verso 7

Aház ekkor követeket küldött Tiglát-Pilészerhez, Asszíria királyához, és ezt üzente neki: „Szolgád és fiad vagyok. Gyere, és ments meg engem Szíria királyától és Izrael királyától, akik megtámadtak.”


verso 8

Aház ezután fogta a Jehova házában és a király házának kincstáraiban fellelhető ezüstöt meg aranyat, és ajándékot küldött Asszíria királyának, hogy megvesztegesse.


verso 9

Asszíria királya pedig eleget tett a kérésének. Felvonult, és elfoglalta Damaszkuszt. A lakóit száműzetésbe vitte Kirbe, Recint pedig megölte.


verso 10

Aház király akkor elment, hogy találkozzon Tiglát-Pilészerrel, Asszíria királyával Damaszkuszban. Amikor meglátta a Damaszkuszban levő oltárt, elküldte Urija papnak az oltár tervét. Ebben volt egy rajz az oltárról, és részletezte annak felépítését.


verso 11

Urija pap megépítette az oltárt, pontosan úgy, ahogy arra Aház király Damaszkuszból utasítást adott. Mire Aház király megjött Damaszkuszból, Urija pap befejezte az oltár építését.


verso 12

Amikor a király visszatért Damaszkuszból, és meglátta az oltárt, odament, és áldozatokat ajánlott fel rajta.


verso 13

Bemutatta égőáldozatait és gabonaáldozatait, hogy felszálljon a füstjük. Kiöntötte italáldozatait is, és ráhintette közösségi áldozatainak vérét az oltárra.


verso 14

Akkor a Jehova előtt levő rézoltárt elvitte korábbi helyéről, a ház elől – az ő oltára és a Jehova háza közötti helyről –, és az ő oltárának északi oldalán helyezte el.


verso 15

Aház király ezt parancsolta Urija papnak: „A nagy oltáron mutasd be a reggeli égőáldozatot, hogy felszálljon a füstje, ugyanígy az esti gabonaáldozatot meg a király égőáldozatát és gabonaáldozatát is, továbbá az egész nép égőáldozatait, gabonaáldozatait és italáldozatait. Erre hintsd az égőáldozatok és az egyéb áldozatok összes vérét. A rézoltár sorsán majd még gondolkodom.”


verso 16

Urija pap pedig mindenben úgy járt el, ahogy Aház király megparancsolta.


verso 17

Aház király ezenkívül darabokra vágta a szállítókocsik oldallapjait, és eltávolította róluk a medencéket. A tengert levette az alatta levő rézbikákról, majd ráhelyezte egy kőtalapzatra.


verso 18

A sabbaton használt fedett építményt, amelyet a házban építettek, és a külső királyi bejárót máshová helyezte Jehova házából. Mindezt Asszíria királya miatt tette.


verso 19

Ami Aház egyéb dolgait illeti, a cselekedeteit, le vannak írva a júdabeli királyok idejéről szóló történelmi feljegyzések könyvében.


verso 20

Végül Aház meghalt, és eltemették ősapái mellé Dávid városában. A fia, Ezékiás lett a király utána.

Capítulos:


Libros