chapter 19
Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és aki nagyon siet, könnyen letér az útról.
Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.
Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.
Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.
A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.
Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.
Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.
Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.
Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.
Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal.
Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.
Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!
A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja.
Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!
Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tervei valósulnak meg.
Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.
Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét.
Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.
Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz okos tanítások nélkül!
A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot.
A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.