Márk evangéliuma

chapter 15


Chapters:


Jézus Pilátus előtt


verse #1

Korán reggel azonnal határozatot hoztak a főpapok a vénekkel és az írástudókkal együtt, vagyis az egész nagytanács. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.


verse #2

Pilátus pedig megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt neki: Te mondod.


verse #3

A főpapok hevesen vádolták őt.


verse #4

Pilátus ismét megkérdezte tőle: Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!


verse #5

Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, ezért Pilátus elcsodálkozott.

Ézs 53,7


Jézus és Barabbás


verse #6

Ünnepenként pedig szabadon szokott bocsátani nekik egy foglyot, akit kértek.


verse #7

Volt akkor egy Barabbás nevű fogoly a lázadók között, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.


verse #8

A sokaság tehát felmenve Pilátus elé kérte, hogy tegyen eleget a szokásnak.


verse #9

Pilátus pedig megkérdezte tőlük: Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? –


verse #10

mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki Jézust a főpapok.


verse #11

A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbás elbocsátását követeljék.


verse #12

Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok?


verse #13

Azok ismét felkiáltottak: Feszítsd meg!


verse #14

Pilátus megkérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig még hangosabban kiáltották: Feszítsd meg!


verse #15

Pilátus pedig, minthogy a sokaság kedvére akart tenni, szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.


Jézus megcsúfolása


verse #16

A katonák bevitték őt a palotába, azaz a helytartóságra, és összehívták az egész őrséget.


verse #17

Bíborszínű köpenyt adtak rá, és tövisből font koronát tettek a fejére,


verse #18

és elkezdték köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!


verse #19

Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte.


Jézus megfeszítése


verse #20

Miután kigúnyolták, levették róla a bíbor ruhát, és felöltöztették a saját ruhájába. Majd kivitték, hogy megfeszítsék őt.


verse #21

Kényszerítettek egy arra menő embert, a cirénei Simont, Alexandrosz és Rúfusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye Jézus keresztjét.

Róm 16,13


verse #22

Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely,


verse #23

és mirhás bort adtak neki, de ő nem fogadta el.


verse #24

Keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon.

Zsolt 22,19


verse #25

Kilenc óra volt, amikor megfeszítették.


verse #26

Felirat is volt a kereszten az ellene szóló vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.


verse #27

Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől.


verse #28

És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: „És a bűnösök közé sorolták.”

Ézs 53,12


verse #29

Akik elmentek mellette, fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt,

Zsolt 22,8; Zsolt 109,25


verse #30

mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!

Zsolt 22,9


verse #31

Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták maguk között az írástudókkal együtt: Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni.


verse #32

A Krisztus, Izráel királya szálljon le most a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk! Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.


Jézus halála


verse #33

Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig.


verse #34

Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Elói, elói, lámá sabaktáni! – ami ezt jelenti: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?

Zsolt 22,2


verse #35

Néhányan az ott állók közül, amikor ezt hallották, így szóltak: Íme, Illést hívja.


verse #36

Valaki elfutott, és ecettel megtöltve egy szivacsot, nádszálra tűzte azt, inni adott neki, és így szólt: Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye őt?

Zsolt 69,22


verse #37

Jézus pedig hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét.


verse #38

Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.


verse #39

Amikor pedig a százados, aki ott állt vele szemben, látta, hogy így lehelte ki a lelkét, ezt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt!


verse #40

Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé,


verse #41

akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.


Jézus temetése


verse #42

Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt,


verse #43

eljött az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét.


verse #44

Pilátus csodálkozott azon, hogy Jézus már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.


verse #45

Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek.


verse #46

Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.


verse #47

A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.

Chapters:


Books