Mózes első könyve

Chapters:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 2 → ⇥

verse #1

Így készült el az ég és a föld és azok minden serege.

→ Ézs 40,26

verse #2

A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után.

→ 2Móz 20,11; Zsid 4,4

verse #3

Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.

→ 2Móz 31,16; Zsid 4,10

verse #4

Ez az ég és a föld teremtésének története.
Amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta,

verse #5

még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az Úristen még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a földet megművelje.

verse #6

Akkor forrás fakadt a földből, és mindenütt megöntözte a termőföld felszínét.

verse #7

Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. Így lett az ember élőlény.

→ 1Móz 3,19; Jób 10,8; Jób 33,4; Zsolt 104,29; Préd 3,20; Ézs 2,22; 1Kor 15,45

verse #8

Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált.

verse #9

Sarjasztott az Úristen a földből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját.

→ 1Móz 3,22; Jel 2,7; Jel 22,2

verse #10

Édenből pedig fakadt egy folyó, hogy a kertet öntözze; onnan aztán szétágazott, és négy ágra szakadt.

verse #11

Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van.

verse #12

Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő.

verse #13

A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Etiópia egész földjét.

verse #14

A harmadik folyónak Tigris a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz.

→ Dán 10,4

verse #15

Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.

→ Ez 28,13

verse #16

Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz,

verse #18

Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.

→ Préd 4,10

verse #19

Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember elnevezi.

→ Préd 3,20

verse #20

Így adott az ember nevet minden jószágnak, az égi madaraknak és minden vadállatnak, de az emberhez illő segítőtársat nem talált.

verse #21

Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére.

verse #22

Az emberből kivett oldalbordát az Úristen asszonnyá formálta, és odavezette az emberhez.

→ 1Kor 11,8; 1Tim 2,13

verse #23

Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett.

verse #24

Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és ezért lesznek egy testté.

→ Mt 19,5; Mk 10,7; 1Kor 6,16; Ef 5,31

verse #25

Még mindketten meztelenek voltak: az ember és a felesége is, de nem szégyellték magukat.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50