Krónikák második könyve
15. fejezet
1. vers
Azután Isten lelke felindította Azarjáhút, Ódéd fiát,
2. vers
aki Ászá elé lépett, és azt mondta: Hallgassatok meg engem, Ászá s egész Júda és Benjámin! Az Úr veletek lesz, ha ti is vele lesztek. Ha őt keresitek, megtaláljátok; de ha elhagyjátok, ő is elhagy titeket.
3. vers
Hosszú ideje, hogy Izráel az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül és törvény nélkül él.
4. vers
De ha nyomorúságában megtért az Úrhoz, Izráel Istenéhez, megtalálták őt azok, akik keresték.
5. vers
De azokban az időkben nem volt békessége sem az elmenőnek, sem a hazatérőnek, mivel nagy nyomorúság szakadt mindazokra, akik e földön laktak.
6. vers
Annyira, hogy egyik nép a másik népet és egyik város a másik várost verte szét, mert Isten gyötörte őket mindenféle sanyarúsággal.
7. vers
Ti azonban legyetek bátrak, kezetek ne lankadjon, mert a ti munkátoknak meglesz a jutalma.
8. vers
Mikor pedig Ászá meghallotta e beszédeket és Ódéd próféta jövendölését, nekibátorodott, és eltávolította Júda és Benjámin földjéről mindenestül az utálatos bálványokat – a városokból is, amelyeket elfoglalt Efraim hegységében –, és megújította az Úr oltárát, amely az Úr tornáca előtt volt.
9. vers
Összegyűjtötte egész Júda és Benjámin törzsét és azokat, akik jövevények voltak köztük az Efraim, Manassé és Simeon törzséből. Mert Izráelből sokan átpártoltak hozzá, mert látták, hogy az Úr, az ő Istene vele van.
10. vers
Összegyűltek azért Jeruzsálembe a harmadik hónapban, Ászá királyságának tizenötödik esztendejében.
11. vers
És azon a napon az odavitt zsákmányból hétszáz ökörrel és hétezer juhval áldoztak az Úrnak.
12. vers
És szövetséget kötöttek, hogy ezután az Urat, atyáik Istenét teljes szívvel és teljes lélekkel keresni fogják.
13. vers
És ha valaki nem keresné az Urat, Izráel Istenét, meg kell halnia kicsinytől fogva nagyig, akár férfi, akár nő legyen az.
14. vers
Megesküdtek az Úrnak fennhangon, örömujjongással, trombita- és kürtszóval,
15. vers
és egész Júda örvendezett az eskü felett; mert teljes szívükből esküdtek, és egy akarattal keresték az Urat. Meg is találták, és az Úr nyugalmat adott nekik mindenfelől.
16. vers
Még Maakát, Ászá király anyját is megfosztották királynői méltóságától, mivel egy utálatos bálványt emelt Asérának. Ászá azonban lerontotta és összetörte ezt az utálatos bálványt, és a Kidrón-pataknál megégette.
17. vers
Bár Izráelből a magaslatokat nem irtották ki, Ászának tiszta volt a szíve egész életében.
18. vers
Bevitte Isten házába, amit apja és ő megszenteltek: az ezüstöt, az aranyat és az edényeket, az ő adományaikat.
19. vers
És nem volt háború Ászá királyságának harmincötödik esztendejéig.
Könyvek
