Krónikák második könyve
12. fejezet
1. vers
Mikor pedig Roboám megszilárdította királyságát, és megerősödött, elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt az egész Izráel.
2. vers
Azért Roboám királyságának ötödik esztendejében felvonult Sisák, az egyiptomi király Jeruzsálem ellen, mert hűtlenné váltak az Úrhoz.
3. vers
Ezerkétszáz harci szekér és hatvanezer lovas és megszámlálhatatlan hadinép jött föl vele Egyiptomból: líbiaiak, szukkiak és etiópok együtt.
4. vers
Elfoglalta Júda erős városait, azután Jeruzsálem alá ment.
5. vers
Akkor Semajá próféta odament Roboámhoz és Júda fejedelmeihez, akik Jeruzsálembe gyűltek össze Sisáktól való félelmükben, és így szólt hozzájuk: Ezt mondja az Úr: „Mivel ti elhagytatok engem, én is Sisák kezébe hagylak jutni benneteket.”
6. vers
Akkor megalázták magukat Izráel fejedelmei és a király, és ezt mondták: Az Úr igaz!
7. vers
Amikor látta az Úr, hogy megalázták magukat, így szólt Semajá prófétához: Megalázták magukat, nem vesztem el őket, hanem szabadulást szerzek nekik nemsokára, és nem ontom ki haragomat Jeruzsálem ellen Sisák által.
8. vers
Mindazáltal szolgái lesznek neki, hogy megtudják a különbséget, mit jelent nekem szolgálni vagy más országok királyságainak szolgálni!
9. vers
Felvonult tehát Sisák, az egyiptomi király Jeruzsálem ellen, és elvitte az Úr házának a kincseit meg a királyi palotának a kincseit, mindent elvitt. Az aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon csináltatott.
10. vers
Ezek helyett rézpajzsokat csináltatott Roboám király, és a testőrök elöljáróinak kezére bízta azokat, akik a királyi palota ajtaját őrzik.
11. vers
Valahányszor felment a király az Úr házába, bementek a testőrök is, és felvitték azokat, majd visszahozták a testőrök őrszobájába.
12. vers
Mikor Roboám megalázta magát, elfordult róla az Úr haragja, hogy ne semmisüljön meg mindenestül, mert Júdában is volt még jó dolog.
13. vers
Megerősödött tehát Roboám király Jeruzsálemben, és így uralkodott. Negyvenegy esztendős volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet az Úr választott Izráel valamennyi törzse közül, hogy odahelyezze a nevét. Anyja az ammóni Naamá volt.
14. vers
Ő gonoszul cselekedett, mert nem kereste állhatatos szívvel az Urat.
15. vers
Roboám dolgai pedig elejétől a végéig nincsenek-e megírva Semajá prófétának és Iddónak, a látónak a könyvében, a származási nemzetségi lajstromban? És hadakozás folyt Roboám és Jeroboám között egész életükben.
16. vers
És Roboám elaludt, és az atyáihoz tért, és eltemették Dávid városában. Fia, Abijjá lett utána a király.
Könyvek
