Krónikák második könyve
36. fejezet
1. vers
Azután az ország népe elővezette Jóáházt, Jósiás fiát, és királlyá tette apja után Jeruzsálemben.
2. vers
Huszonhárom esztendős volt Jóáház, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben.
3. vers
Ekkor eltávolította őt Egyiptom királya Jeruzsálemből, és adót vetett ki az országra, száz talentum ezüstöt és egy talentum aranyat.
4. vers
Egyiptom királya testvérét, Eljákimot tette királlyá Júda és Jeruzsálem fölött, akinek nevét Jójákimra változtatta. Testvérét, Jóáházt pedig fogta Nékó és elvitte Egyiptomba.
5. vers
Huszonöt esztendős volt Jójákim, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. De gonoszul cselekedett az Úr, az ő Istene előtt.
6. vers
Felvonult ellene Nebukadneccar, Babilónia királya, és kettős béklyót vetett a lábaira, és Babilonba vitte.
7. vers
Az Úr házában lévő edények egy részét is elvitte Nebukadneccar Babilonba, és a maga templomában helyezte el azokat Babilonban.
8. vers
Jójákim egyéb dolgai pedig és utálatos cselekedetei, amelyeket fölróttak neki, íme, meg vannak írva Izráel és Júda királyainak a könyvében. És fia, Jójákin uralkodott utána.
9. vers
Nyolcesztendős korában kezdett uralkodni Jójákin, és három hónapig és tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. De ő is gonoszul cselekedett az Úr szemében.
10. vers
Az esztendő fordultával elküldött érte Nebukadneccar király, és elvitette őt Babilonba az Úr házának drága edényeivel együtt, és testvérét, Cidkijját tette királlyá Júda és Jeruzsálem fölött.
11. vers
Huszonegy esztendős korában kezdett uralkodni Cidkijjá, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
12. vers
Gonoszul cselekedett az Úr, az ő Istene szemében, és nem alázta meg magát Jeremiás próféta előtt, aki az Úr nevében szólt hozzá.
13. vers
Sőt még Nebukadneccar király ellen is pártot ütött, aki megeskette őt Isten nevére. Makacs és önfejű volt ahelyett, hogy megtért volna az Úrhoz, Izráel Istenéhez.
14. vers
Sőt még a papok fejedelmei és a nép is mindnyájan szaporították a bűnt a népek undokságai szerint, és beszennyezték az Úr házát, amelyet megszentelt Jeruzsálemben.
15. vers
Pedig az Úr, atyáik Istene időben elküldte hozzájuk követeit, mert kedvezni akart népének és lakóhelyének.
16. vers
De ők kigúnyolták Isten követeit, beszédeit megvetették, és gúnyt űztek prófétáival, míg végül az Úr haragja fölgerjedt népe ellen, és többé már nem volt segítség.
17. vers
Rájuk hozta a káldeusok királyát, aki fegyverrel ölte meg ifjaikat szent hajlékukban, és nem kedvezett sem az ifjaknak, sem a szüzeknek, sem a vén és elaggott embereknek: mindnyájukat kezébe adta.
18. vers
Babilonba vitette Isten házának mindenféle edényét, nagyokat, kicsinyeket egyaránt, valamint az Úr házának kincseit és a királynak és vezéreinek kincseit.
19. vers
Isten házát felgyújtották, Jeruzsálem kőfalait lerombolták, palotáit mind felégették, és minden kincsét elpusztították.
20. vers
Akik a fegyver elől megmenekültek, azokat elhurcolta Babilonba, és az ő és fiai szolgáivá lettek mindaddig, amíg a Perzsa Birodalom uralomra nem jutott.
21. vers
Hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde: míg a föld le nem rója szombatjait, elpusztulva nyugszik egész idő alatt, amíg betelik a hetven esztendő.
22. vers
És Círus perzsa király első esztendejében, hogy beteljesedjék az Úrnak Jeremiás szája által mondott beszéde, felindította az Úr Círus perzsa király lelkét, és ő kihirdettette egész birodalmában élőszóval és írásban is a következőket:
23. vers
Így szól Círus, a perzsa király: Az Úr, a menny Istene nekem adta e föld minden országát, és megparancsolta nekem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, amely Júdában van. Aki közületek az ő népe közül való, legyen vele az Úr, az ő Istene, és menjen föl oda.
Könyvek
