Krónikák második könyve
capítulo 15
verso 1
Azután Isten lelke felindította Azarjáhút, Ódéd fiát,
verso 2
aki Ászá elé lépett, és azt mondta: Hallgassatok meg engem, Ászá s egész Júda és Benjámin! Az Úr veletek lesz, ha ti is vele lesztek. Ha őt keresitek, megtaláljátok; de ha elhagyjátok, ő is elhagy titeket.
verso 3
Hosszú ideje, hogy Izráel az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül és törvény nélkül él.
verso 4
De ha nyomorúságában megtért az Úrhoz, Izráel Istenéhez, megtalálták őt azok, akik keresték.
verso 5
De azokban az időkben nem volt békessége sem az elmenőnek, sem a hazatérőnek, mivel nagy nyomorúság szakadt mindazokra, akik e földön laktak.
verso 6
Annyira, hogy egyik nép a másik népet és egyik város a másik várost verte szét, mert Isten gyötörte őket mindenféle sanyarúsággal.
verso 7
Ti azonban legyetek bátrak, kezetek ne lankadjon, mert a ti munkátoknak meglesz a jutalma.
verso 8
Mikor pedig Ászá meghallotta e beszédeket és Ódéd próféta jövendölését, nekibátorodott, és eltávolította Júda és Benjámin földjéről mindenestül az utálatos bálványokat – a városokból is, amelyeket elfoglalt Efraim hegységében –, és megújította az Úr oltárát, amely az Úr tornáca előtt volt.
verso 9
Összegyűjtötte egész Júda és Benjámin törzsét és azokat, akik jövevények voltak köztük az Efraim, Manassé és Simeon törzséből. Mert Izráelből sokan átpártoltak hozzá, mert látták, hogy az Úr, az ő Istene vele van.
verso 10
Összegyűltek azért Jeruzsálembe a harmadik hónapban, Ászá királyságának tizenötödik esztendejében.
verso 11
És azon a napon az odavitt zsákmányból hétszáz ökörrel és hétezer juhval áldoztak az Úrnak.
verso 12
És szövetséget kötöttek, hogy ezután az Urat, atyáik Istenét teljes szívvel és teljes lélekkel keresni fogják.
verso 13
És ha valaki nem keresné az Urat, Izráel Istenét, meg kell halnia kicsinytől fogva nagyig, akár férfi, akár nő legyen az.
verso 14
Megesküdtek az Úrnak fennhangon, örömujjongással, trombita- és kürtszóval,
verso 15
és egész Júda örvendezett az eskü felett; mert teljes szívükből esküdtek, és egy akarattal keresték az Urat. Meg is találták, és az Úr nyugalmat adott nekik mindenfelől.
verso 16
Még Maakát, Ászá király anyját is megfosztották királynői méltóságától, mivel egy utálatos bálványt emelt Asérának. Ászá azonban lerontotta és összetörte ezt az utálatos bálványt, és a Kidrón-pataknál megégette.
verso 17
Bár Izráelből a magaslatokat nem irtották ki, Ászának tiszta volt a szíve egész életében.
verso 18
Bevitte Isten házába, amit apja és ő megszenteltek: az ezüstöt, az aranyat és az edényeket, az ő adományaikat.
verso 19
És nem volt háború Ászá királyságának harmincötödik esztendejéig.
Libros
