Az apostoloknak cselekedeti

6. fejezet


Fejezetek:


1. vers

az időkben kediglen, mikoron az tanítványoknak száma növekednék, zúgódásuk vala az görögöknek az zsidóknak ellene, annak okáért, hogy az naponként való szolgálattételben megutáltatnának az özvegyasszonyok, kik őhozzájuk tartoznak vala.


2. vers

de az tizenkét apostolok mikoron meghagyták volna, hogy az tanítványoknak sokasága begyűlne, mondának. nem kellemetes dolog, hogy mi az Istennek beszédének prédikálását elhagyván asztalokhoz szolgáljunk.


3. vers

annak okáért atyámfiai, válasszatok tiközületek hét tökéletes jámborságú férfit, kik teljesek legyenek Szentlélekkel és bölcsességgel, és azokra hagyjuk ez szolgálatnak gondját.


4. vers

mi kediglen adjuk magunkat imádságra, és az Istennek beszédinek szolgálatára.


5. vers

és kellemetes lőn ez beszéd mind az egész keresztyéneknek sokaságának előtte. és választák Istvánt, mely férfiú teljes vala hűséggel és Szentlélekkel, és Fülöpöt, és Prohórust, és Nikánort, és Timont, és Parmenászt és antiochiabeli prozelita Miklóst.


6. vers

ezeket az apostoloknak eleibe állatták, és mikoron imádságot tettenek volna, kezüket őrájuk tevék.


7. vers

és az Istennek igéje növekedik vala, és igen megsokasul vala az tanítványoknak száma Jeruzsálemben, és papoknak sok serege enged vala az hitnek.


8. vers

továbbá az István teljes lévén isteni ajándékkal és tehetséggel, nagy csodákat és jelenségeket teszen vala az nép között.


9. vers

feltámadának kediglen nékik az zsinagógából, mely neveztetik libertinusoknak, és Cirenéből valóknak, és Alexandriából valóknak, és Kilikiából valóknak és Ázsiából valóknak zsinagógájának,


10. vers

kik vetekednek vala az Istvánnal, és ellene nem állhatnak vala az bölcsességnek és az Szentléleknek, mely őbelőle szól vala.


11. vers

legottan alattomba egynéhány férfiakat szerzének, kik őellene ezt mondanák. hallók mi, hogymivel ő szidalmas beszédeket szóla az Mózesnek és az Istennek ellene.


12. vers

és felindíták az népet, és az véneket és az írástudókat, és megsarkalván megragadák őtet, és az tanácsba vivék,


13. vers

és előállaták az hamis tanúkat, kik ezt mondák. ez ember nem szűnik meg szidalmas beszédet szólni ez szent helynek és az törvénynek ellene.


14. vers

mert hallók mi, hogymivel ezt mondja vala. az názáretbeli Jézus eltöri ez helyet, és elváltoztatta az szerzéseket, melyeket Mózes minekünk adott.


15. vers

és mikoron néznék őtet mindazok, kik az tanácsban ülnek vala, láták az ő orcáját, olymint egy angyalnak orcáját.

Fejezetek:


Könyvek