Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az Titusznak írt

1. fejezet


Fejezetek:

1 2 3


1. vers

én, Pál, Istennek szolgája, Jézus Krisztusnak kediglen apostola, az hit szerint, mely az Isten választottinak vagyon, és az igazságnak ismerete szerint, mely isteni szolgálat szerint vagyon,


2. vers

az örök életnek reménységében, melyet megígére az Isten öröktől fogva való időknek előtte, mely hamisat nem tud mondani.


3. vers

megjelenté kediglen az ő beszédét, mikoron annak idejük lőn az predikációnak általa, melyet énrám bízának, az mi megváltó Istenünknek erre választása szerint.


4. vers

írom ez levelet az Titusznak, ki az közönséggel való hit szerint igaz fiam. kívánok teneked az Atyaistentől és az Úr Jézus Krisztustól, az mi Urunktól, kedvet, irgalmasságot és békességet.


5. vers

annak okáért hagyálak tégedet Krétában, hogy aminemű dolgokat ott el kell vala végeznem, te igyekezzél rajta, hogy eligazítsad, és városok szerte püspököket válassz, miképpen én teveled megszereztem vala.


6. vers

ha ki oly, kit nem büntethetnek, egy feleségű férj legyen, és oly, kinek keresztyén gyermeki legyenek, kiket mértéketlen élettel nem büntethetnek, avagy kik kéjeken járók ne legyenek.


7. vers

mert az püspöknek olynak kell lenni, kit nem büntethetnek, mint ki az Istennek dolgosa, nem kell versenyesnek lenni, nem kell haragosnak, nem borosnak, nem verekedőnek, nem olynak, ki éktelen kereskedést űzzön,


8. vers

hanem vendég fogadónak, jó dolgokban foglalatosnak, józannak igaznak, istenfélőnek, és olynak, ki bűnöktől magát megtartóztatja,


9. vers

és ki erősen tartja az hűséges beszédet, mely tanítás szerint vagyon, hogy az igaz isteni tanúságnak általa ereje legyen egyebeket jóra inteni, és azokat meggyőzni, kik ellent tartanak beszéddel.


10. vers

mert sok kéjeken járók vannak, és hiábavaló beszédűek, és észvesztők, és hitetők, jelesben azok, kik az körülmetélt népek közül valók,


11. vers

kiknek be kell szájukat dugni, kik egész házbeli népnek eszét vesztik, éktelen nyereségnek okáért, oly dolgokra tanítván, melyek nem kellenek.


12. vers

ezt mondá némely ezek közül, ki őnekik tulajdon prófétájuk: krétabeli népek mindenkoron hazugok, gonosz, oktalan állatok, rest hasak.


13. vers

ez tanúbizonyság igaz. annak okáért erősen megfeddjed azokat, hogy épek legyenek az hitben,


14. vers

és az zsidóknak hamis beszédire és embereknek szerzésire ne figyelmezzenek, kik elfordulnak az igazság előtt.


15. vers

bizony az, hogy mindenek tiszták az tisztáknak, de az fertelmeseknek és az hitetleneknek semmi nem tiszta, de fertelmes azoknak mind lelkük és mind lelkiismeretük.


16. vers

azt vallják, hogy ők az Istent ismerik, demaga az ő cselekedésükkel megtagadják, mikoron utálatosak legyenek, és szófogadatlanok, és minden jóra jóváhagyatlanok.

Fejezetek:


Könyvek