Zsoltárok könyve
37. zsoltár
1. vers
Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
2. vers
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
3. vers
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4. vers
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5. vers
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6. vers
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
7. vers
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
8. vers
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9. vers
Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
10. vers
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11. vers
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
12. vers
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13. vers
Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
14. vers
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15. vers
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
16. vers
Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
17. vers
Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
18. vers
Jól tudja az Úr feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
19. vers
Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
20. vers
De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
21. vers
Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
22. vers
Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
23. vers
Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24. vers
Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
25. vers
Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
26. vers
Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
27. vers
Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
28. vers
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
29. vers
Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
30. vers
Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
31. vers
Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
32. vers
Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
33. vers
De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
34. vers
Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
35. vers
Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
36. vers
De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
37. vers
Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
38. vers
De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
39. vers
Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
40. vers
Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
Könyvek
