Zsoltárok könyve
9. zsoltár
1. vers
Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
2. vers
Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
3. vers
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
4. vers
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
5. vers
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
6. vers
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
7. vers
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
8. vers
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
9. vers
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
10. vers
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
11. vers
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
12. vers
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
13. vers
Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
14. vers
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
15. vers
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
16. vers
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
17. vers
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
18. vers
Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.
19. vers
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
20. vers
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
21. vers
Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela.
Könyvek
